Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VII. Ember emlékezetitü1 fogvást mind szólleinkbül, mind szántó földjeinkbül 7-det adunk, némely körülöttünk lévő helységben 7-dén, némelyekben 8-dán, 9-dén is dézmálnak, ezen kivel semmi adózást nem teszünk, hanem szüretkor minden szőllő mesgyétül 9 krajcárokat és egy, egy csirkét adunk. VIII. Puszta házhely helységünkben nincsen. IX. Rész szerint örökös jobbágyok, rész szerént szabad el mene­telű taxások vagyunk. Signatum Macska, die 14-a Julii, 1770. Fő bíró Németh Péter keze x vonása. Hites Koszla András keze x vo­nása. Soós János keze x vonása. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 315. ALSÚÁBRÁNY I. Semminemű urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Minden szolgálatokat és adózásokat, a' mellyeket ekoráig tettünk és viseltünk, egyedül azok tekintetes földes uraság teczés­sébül és bé hozott szokasbul származtanak. III. Kész pénzül egyebet nem adunk az uraságnak, hanem taxa fe­jében egy négy marhás gazda két rénes forintot, maga házában lakó zsellér, a' kinek főid és rét is adattatik, 51 krajcárt, az ollya­tén magok házokban lakó zsellérek pedig, a' kiknek sem főid, sem rét nem adattatik, fizetnek 45 krajcárt és ezen kívül semmi szol­gálatot nem tesznek. Szolgálnak pedig a' marhás emberek mind marhá­ikkal, mind ha uraság szüksége kívánnya, gyalogul is, a' zsellérek is, kik rétet és földet bírnak, azok is a' mikor parancsollyák, gyalogul szolgálnak, nem lévén az illyetén szolgálatnak bizonyos rendelt és szabott napja. IV. Szántó földeink alkalmatossak vannak és ekoráig még trágyá­zás nélkül egy köböl vetés után várhattunk 8 's 9 keresztet, hatá­runkban hellységünkön kívül egy malom vagyon, ezen kívül Felső Ab­rányban, bent a' faluban másik, 's kívül ezen említett Felső Árbány, Darócz, Leány falusi kívül lévő határokban többen vannak, a' mellyek­ben az hátas emberek, annyival inkább marhások kevés vagy semmi fá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom