Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

avagy kila alá való, és szinte úgy, mint a' jobbágyoknak, két szekér szénánk. Sarjút az hol lehetne is valamellyet kaszálni, nyomtató lovainkkal kéntelenítétünk meg étetni. VI. Robotálásunk mibül állók legyenek, a' második kérdésre meg magyaráztuk, egyedül azt hozzuk elől, hogy ámbár rend szerint 14 napot szolgálunk, mind az által az illyetin szolgálatra lett menetelünk és jövetelünk még e' koráig le nem számláltatott. VII. Káposztán kívül semmi némű kerti veteményekbül dézmát nem szokott venni a' földes uraság, hanem élettyeinkbül, bárányinkbul és méheinkbül kilenczedet szoktunk mindenkor adni. Hogy ha mind az által valakinek a' báránnyá tíz számra nem telik, mindenikért a' két désmára váltságul fizetünk 9 krajcárt, a' méhektül pedig minden köpütül egy márjást. E' koráig semmi némű ajándéknak adássára nem kénszeríttettünk. VIII. Ollyan puszta ház helyek, a mellyek után szántó föld és rét volna, helységünkben nincsenek. IX. A lakosok rész szerént jobbágyok, nagyobb részént pedig szabad el menetelű emberek. Signatum Mező Nyárád, 7-ma Junii, 1770. Fő bíró Bajnok Mátyás keze x vonása. Törvény bíró Szepesi János keze x vonása. Hitesek Jakab János keze x vonása. Szepesi György keze x vonása. Expeditum per juratum loci notarium, Nicolaum Kovács m.p. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 300. MINDSZENT I. Nekünk semmi urbáriumunk nincs, nem is volt. II. Contractusunk sincsen, szolgálatunk és adózásunk iránt, hanem a mostani méltóságos apáturaság birodalma idejében, nevezetessen 1758-dik esztendőben szabad földes úri authoritással ide írott és ki adott regulációnk, vagyis instrucciónk vagyon. Mely szerint köteleztetünk esztendőnkint minden maga házában lakó ember két nap kaszálni és áztat fel gyűteni, azon kívül a Vágó malomnál lévő gátban esendő romlásokat kézi munkákkal meg igazítani, az uraság leve-