Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

IV. Legelő mező elégséges, erdőnk jó vagyon, minden szükségünk­re szabad volt eddig, makkolásnak idején fizetésért meg volt en­gedve sertésseinknek az makk. Pálinka főzés szabad volt eddig. Ma­lom helységünk határában, úgy sem rét, sem szántó föld közönséges nincsen, jóllehet három nyomás vagyon határinkban a szántó földe­inkben, de a hegyeknek magossága miatt igen soványok, úgy hogy trá­gyázni sem lehet. Réteinkben zápor esső miatt s szántó földeinket vetéssel le horgya, mely a rétünköt bé önti s el rontya, sok káro­kat val lünk . V. Három nyomásban közülünk kik 6, kik 19, kik 24, több s keve­sebb köböl alá való szántó fölgye vagyon, szénát pedig 3, 4, 6 több s kevessebb szekérrel kaszálhat. Némelykor sarjút is kaszálhatunk. VI. Az robotát némellyek közülünk leg inkább szántással vittük végben, azon kívül más munkára is hajtattunk, de mennyi nap, számát nem tudgyuk. Az rabotât taxa fizetéssel, 12, 12 vonás forintokkal, némellyek pediglen 8, 8 ugyan vonás forintokkal váltyuk meg. A kik közülünk robotáznak, azoknak munkára vaLó menetele s jövetele ed­dig bé nem vétetödött. VII. Az őszi vetésekből eddig hetedet attunk, mindenkor a bárá­nyokbul tizedet, makkolásnak idején a sertéseknek dézmáját pénzzel szoktuk fel váltani. VIII. Egy puszta ház hely vagyon helységünkben, mely azért pusz­tult el, hogy kevés volt utánna a szántó föld, a benne lakó más ház helyre ment lakni, úgy hattá pusztán, melynek birodalmában vannak Medve nevű jobbágyok magok földes urok engedelmébül, de ettül külö­nösen nem fizetnek. IX. Ki jobbágy, ki szabad el menetelű helységünkben. Signatum in possessione Sikátor, die 6-ta Julii, 1770. Fő bíró Palkovics János keze x vonása. Hites Medve Péter keze x vo­nása. Marusi Imre keze x vonása. /Notario et sigillo carent./

Next

/
Oldalképek
Tartalom