Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

B . I. Semminemű urbáriumunk nem volt, most sintsen. II. Minek utánna 1755-ik esztendőben a' felséges posonyi camara a' tekintetes nemes egri káptalantul kiváltotta, 's maga keze és birodalma alá vette volna a' diósgyőri dominiummal ezen helységet, ugyan akkor lejendő adózásunk és szolgálatunk eránt contractusra lépvén a' tekintetes dominiummal, azótátul fogva azon contractus szerint tesszük ugyan pénzbeli adózásunkat, de a' robotázást, a' mellyre köteleztetünk, sokkal másként és többet tétetett mind ek­koráig vélünk a' tekintetes dominium, a' mint alább mindjárt meg fogjuk mondani. A tekintetes káptalannal is volt contractusunk min­den fizetésünk és szolgálatunk iránt, de az mellyik esztendőben költ légyen, meg határozni nem tudjuk, elég az : hogy a' tekintetes káptalannak birodalma alatt az említett contractus és alku mellett sokkal könnyebb volt adózásunk és szolgálatunk. Mert akkoron észten dónként harmad fél száz rénes forintoknak lett lefizetésével és egy egy vagy fél ház helyes gazda, gyalog ember vagy zsellér 3 napi mun ka letételével és húszon öt, nr.25 öl faMiskolczra vagy D. Győrbe lett szállításával az egész contractual is robotánkat le töltöttük. De most 1756-dik esztendőben tekintetes cameralis praefectus Rot­tenstein Ignátz úr subscriptiója alatt költ contractus szerint a' búzabéli dézsmának és robotának váltságáért, és a' taxa fizetés fejében esztendőnként kell fizetnünk 500, ötszáz rénes forintokat, kell vágnunk és Miskolczra, vagy az hová az uraság parancsollya, be hordanunk 179, száz hetven kilentz öl fát, mellynek mind vágását, mind a' marhás résznek behordását ingyen tesszük, egyedül a' gya­log résznek, úgy mint 96, kilentzven hat ölnek behordását accep­tállya a' tekintetes dominium a' meg nevezett 500 forintban, ölit a' 36 krajcár. Ezen kívül dominalis tiszt uraiméknak deputatumában fizetünk 50, ötven kila zabot. E' mellett az uraság réttyének le­kaszállására , felgyújtésére, bogjázására egy mértföldnyire járunk a' Sajó mellé, onnét ismét a' szénát egy mértföldnyire, D. Győrbe hordjuk, 's ott kazalba rakjuk. Nem külömben szüreti alkalmatos­sággal az allodialis szöllőben szükséges szedőket, puttonyosokat és egyéb meg kívántató segítő embereket adunk, úgy mind az uraság szol lejének termését 's dézmául esendő borokat is hol D. Győrbe, hol Miskolczra behordjuk. Mind ezeket ugyan esztendőnként a' meg neve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom