Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

IX. Egy jobbágy vagyon közöttünk, a többiek mind szabad ell m e ­netelűeknek tartyuk magunkat. Signatum Irota, die 16-ta Maii, 1770. Fő bíró Nagy János keze vonása. Hites Hirko László keze vonása. Fo­dor János keze vonása. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 386. IZSÚFALVA I. Törvényes urbáriumunk nints, nem is volt. II. Valamint hogy urbáriumunk, úgy contractusunk földes uraink­kal nintsen, hanem földes urainkat szokasbul szolgállyuk. III. A désmán és robotán kívül földes urainknak semmi adózást nem teszünk, hanem némellyik közülünk, az ház helyes gazdák a ro­botát öt, hat, nyóltz, 12 és tizen hét rénes forintokkal fel vál­tyák. A sellérek egy, két 's három forinttal. IV. Helységünk határában egyéb hasznot nem tapasztallyink, hanem hogy közönséges szükségünkre mint egy hat szekér széna termő ré­tünk vagyon, nem külömben szőllő hegyünk. Káros fogyatkozásink azok, hogy határunknak szűk volta miatt marháinknak a szomszédságban két helyütt is legelő mezőt kelletik bérelnünk. Épületre való fánk nin­tsen, mivel erdőnk el pusztult, úgy hogy jövendőben tűzi fánk sem lészen. Szántó földeinket soványsága és hegyes volta miatt trágyáz­ni kelletik. Határunkban malmunk nem lévén, őrlésre majd egy mért­földnyire menni kelletik. V. Szántó földeinket nem egy aránt bírván, ki többet, ki keve­sebbet, aki miként ortásával szaporíthatta. Vannak oly ház helyes gazdák közöttünk, kik harmintz, harmintz hat posonyi mérőt, vadnak ollyanok is, kik húsz, huszonöt kilát, de vadnak ollyanok is, kik tíz, tizen két posonyi mérőnél többet el nem vethetnek. A sellérek pedig többnire semmit sem. Szénát pedig réteinken kevessen vadnak, a kik három és négy 's öt szekérnél többet kaszálhatnának. Mely kevés réteinken sarjút is kaszálhatunk. VI. Külömb, külömb féle földes uraink lévén, kiknek szükségekhez képest hol marhával, hol gyalog szám nélkül robotázunk, némellyikünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom