Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

ki 3-rom márjást fizet, amely eleitül fogva akképen gyakoroltatott. IV. Legelő mező kevés vagyon határunkban és szőleink az emődi és nyéki hegyeken egy mértföldnire vannak. De ellenben a malomban két, más fél s egy mértföldnire járunk, rend szerint a nagy erdő­rül tüzelünk és onnat építünk pénzért. V. A fellyül meg írt 6 taxásoknak sem szántó földe, sem réttye nintsen . VI. A mint fellyebb említénk, nem szolgállunk, hanem tsak taxát fizetünk. VII. A kik anyai portiónkon lakunk és feleségünkén, sem kilen­czedet, sem tizedet nem adunk, mi penig, akik 6-tan vagyunk, nint­sen mibül adni dézmát. VIII. Puszta ház hely sem találtatik az helységben. IX. Minnyájan, akik itt lakunk, szabad el menetelű emberek va­gyunk. Signatum is possessione Igriczi, die 6-ta Julii, 1770. Tóth István keze x vonása. Liptai István keze x vonása. Extradatum per me, eiusdem loci juratum notarium, Michaelem Simon mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 257. I R 0 T A I. Urbáriumunk most nincsen, nem is volt, hanem II. mostan vagyon írás béli contractusunk, a melly 1764-dikben költ, ezen contractus tartya, hogy az egész ház helyű gazda eszten­dő által két ízben három rénes forintot fizessen, az egész hellység őszit 16 köblöt, tavaszit is ugyan annyit az uraság számára el ves­sen, eztet annak rendi szerint fel takarja és be hordgya, minden féle életbül, nem külömben az juhbul, méhbül és kecskékbül a' ren­des dézmát ki adgyuk, a dézma csirkét meg vigyük, régi szokás sze­rint sátros ünnepekre a mi szegénységünktül telik, konyhára valót adgyunk, 4000 szőllő karót meg hasogassunk és azt az Hegy allyára szállítsuk, nyári napon egy napra trágyát hordani 8 szekeret ad­gyunk, minden gyalog ember 16 napot szolgállyon, határunkban lévő

Next

/
Oldalképek
Tartalom