Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

ki 3-rom márjást fizet, amely eleitül fogva akképen gyakoroltatott. IV. Legelő mező kevés vagyon határunkban és szőleink az emődi és nyéki hegyeken egy mértföldnire vannak. De ellenben a malomban két, más fél s egy mértföldnire járunk, rend szerint a nagy erdőrül tüzelünk és onnat építünk pénzért. V. A fellyül meg írt 6 taxásoknak sem szántó földe, sem réttye nintsen . VI. A mint fellyebb említénk, nem szolgállunk, hanem tsak taxát fizetünk. VII. A kik anyai portiónkon lakunk és feleségünkén, sem kilenczedet, sem tizedet nem adunk, mi penig, akik 6-tan vagyunk, nintsen mibül adni dézmát. VIII. Puszta ház hely sem találtatik az helységben. IX. Minnyájan, akik itt lakunk, szabad el menetelű emberek vagyunk. Signatum is possessione Igriczi, die 6-ta Julii, 1770. Tóth István keze x vonása. Liptai István keze x vonása. Extradatum per me, eiusdem loci juratum notarium, Michaelem Simon mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 257. I R 0 T A I. Urbáriumunk most nincsen, nem is volt, hanem II. mostan vagyon írás béli contractusunk, a melly 1764-dikben költ, ezen contractus tartya, hogy az egész ház helyű gazda esztendő által két ízben három rénes forintot fizessen, az egész hellység őszit 16 köblöt, tavaszit is ugyan annyit az uraság számára el vessen, eztet annak rendi szerint fel takarja és be hordgya, minden féle életbül, nem külömben az juhbul, méhbül és kecskékbül a' rendes dézmát ki adgyuk, a dézma csirkét meg vigyük, régi szokás szerint sátros ünnepekre a mi szegénységünktül telik, konyhára valót adgyunk, 4000 szőllő karót meg hasogassunk és azt az Hegy allyára szállítsuk, nyári napon egy napra trágyát hordani 8 szekeret adgyunk, minden gyalog ember 16 napot szolgállyon, határunkban lévő