Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VIII. Egy puszta ház sem találtatik helységünkbe. IX. Mi nem tartyuk magunkot jobbágyoknak, hanem szabad el menetelő taxásoknak . Fő bíró Kocsis István x. Esküttek Magyar János x. Ifjú Szabó János x. Kerékjártó Mihály x. Extradatum per Joannem Krizány juratum possessionis Görömböl notarium, Anno 1770. Die 4-a Julii. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 255. HANGÁCS I. Semminemű urbáriumunk nem volt. II. Az mint meg mondottuk, nekünk sem urbáriumunk, sem contractusunk nem volt, hanem az földes urasággal jó egyességben élvén, a midőn szüksége volt, parancsolattyára készek lévén, akarattyokat tellyesítettük. Ezen mód pedig még atyáinkrul reánk háramlott. III. Mind mezei, úgy szőllőkben levő munkák még el nem végeződtek, azokat egy végben föl kellett dolgoznunk. Ezen mód pedig, a mint meg mondottuk, atyáinkrul szállott reánk. IV. Egyebb nincsen, hanem hogy Szent Mihály napjátul fogvást Új esztendő napig szabad korcsmáitatásunk volt. V. Az földek és rétek ház hely után ki nem lévén mérve, hanem tsak a földes uraság jó voltábul, némely esztendőben több, némelyben kevessebb adatódott és így nem tugyuk, mennyit lehet be vetni, mivel állandó nem volt. Sarnyút pedig soha sem kaszálhatunk. VI. Számát nem tugyuk, hanem a kit hánszor hajtottak, el ment, kinek mi nemű tehetsége volt, két s négy marhával tette munkáját, de jövetel, menetel nem tudódott munkában. VII. Csak az mező termésébül és az szőllőbül aggyuk a tizedet, adózások egyebek nincsenek, hanem az désmásnak egy csirkét ad minden gazda, és a szabad el menetelűek ház taxát két rénes forintokat fizetnek. VIII. Semmi puszta ház helyek itten nem találtatnak. IX. Mind szabad el menetelűek, úgy örökös jobbágyok is találtatnak közöttünk.