Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

V. Egy egész ház helyes gazda nyolcz köblöt vet el egy nyomásba, rétet is ígértek ugyan a' fellyebb meg írt contractus szerint, de egy szálat sem adtak. Vagyon pedig három nyomásban a' szántó földünk. Nem hogy sarjút kaszálhatnánk réttyeinkben, de anya füvet sem kaszállunk egy szálat is. VI. Az fellyebb ki tett contractus és urbárium szerint volt volna ugyan szolgálatunk meg határozva, de attul méltóságos földes uraink el állottak és már most minden meg határozás nélkül a' mi némü szüksége adta magát a' földes uraknak, szekérrel az marhás, két kezi munkával az gyalog minden felé hajtogattatott, jövetelünk, menetelünk semmiben sem vétetödött. VII. Dézmában edgyik részrül a' földes uraság tizediket, más részrül nyolczadikat és ahoz egy csirkét ekkoráig szedtek. VIII. Puszta ház helyünk egy sints az faluban. IX. Akik földes uraságot szolgálunk, minnyájan szabad elmenetelű emberek vagyunk. Signatum in possessione Felső Zsólcza, die 1-a Julii, 1770. Garbar János keze x vonása, Juhász Márton keze x vonása, Macsuga Pál keze x vonása. Extradatum per me juratum notarium, Joannem Huszár mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 254. F I N K E I. Törvényes urbáriumunk nincs, nem is vált. II. Valamint urbárium, úgy contractus is az uraságok részéről senkinek sincsen lakossaink közül ki adva, hanem minden robotázásunk tsak szokásból jött be. III. Lakossaink közül egyedül azok, kik méltóságos gróf Eszterházy István úr részére valók, adóznak kész pénzt taxául, úgy mint minden gazda, akár nagyobb, akár kisebb, esztendő által két rénes forintot, mellyre maga ő nagysága szoktatott bennünket. IV. Határunk hasznának azt állíttyuk, hogy ha szoross is, másutt eddig marháinknak földet, mint hogy nem is igen kapni, körül, belől