Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)

A jegyzőkönyv szövege (tartalmi kivonatok)

381. (1.63.) A vármegye közönsége hírt adott Perényi Gábor úrnak (spectabilis et magnificus) a Csapy- és Sztrithey-nemesek birtokainak az elfoglalásáról, kérve, hogy bocsássa vissza azokat a nevezetteknek. -- Mindezzel kapcsolatban Perényi Gábor a következő kijelentést tette: ő soha, semmiféle jószágot sem foglalt el a mondott Csapy- és Sztrithey-nemesektöl -- és erre tanúbizonyság a vármegye nemeseinek teljes közönsége --, mivel azok soha, egyetlen óráig sem voltak ama jószágok birtokában. Ha tehát valami dolguk van vele, akkor a törvény erejével és útján megkereshetik őt: bebizonyíthatják igazukat, s ő kész lesz törvény elé állni a megszabott helyen és időpontban. Ö" -- tudniillik Perényi Gábor -- nem ezekben a háborús időkben szerezte meg a vitatott jószágokat, hanem sokkal régebben. Ha pedig a vármegye kitűzi a rövid határidőt ennek a dolognak a megvizsgálására, ő úgy fog törvény elé állni, mintha csupán egytelkes nemes lenne, mert nem fél semmi olyasmitől, ami kívül esik Magyarország törvényein. 382. (1.64.) Perényi Gábornak az Eödönffy Ferenc panaszát illető állásfoglalása: a vármegye közönsége nagyon is jól tudja, hogy Eödönffy László fiaival együtt hosszú ideig tartó pereskedést folytatott ellene a Gercsely, Csörgő és Abara possessiókban fekvő jószágokért. Hogy nem tudtak eredményt elérni, Eödönffy János az ő szervitora lett: ő pedig jóakaratból engedte át neki a mondott birtokokat, de azzal a feltétellel, hogy eleget tesz a nála való szolgálatnak. Eödönffy Ferenc tehát senkitől sem kapott semmit, s következésképpen tőle sem lehetett semmit sem elfoglalni. Mivel pedig Eödönffy János eltávozott az ő szolgálatából, a fent írt feltétel szerint ő is visszavette azokat a jószágokat, mint saját tulajdonát. Végül, ha Eödönffy Ferenc valamilyen keresetet akar ebben az ügyben támasztani ellene, akkor azt Magyarországon, a király előtt kell tennie, mivel ö nem mehet a Tiszán túlra: egyetlen jobbágy telket sem birtokol tudniillik Izabella királyné országában. 383. (1.64.) Perényi Gábornak a Málcára és az osztályos atyafiak panaszára vonatkozó állásfoglalása: ha valaki azt állította volna a vármegye közönsége előtt, hogy ő semmiféle birtokjoggal sem rendelkezik a mondott possessiókban, akkor az hazudik. Ha ugyanis Málca, Márk és Petrik possessiók esetében magvaszakadás