Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)
A szerkesztő előszava
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA A megyei levéltárnak évszázados adóssága a vármegyei jegyzőkönyvek szövegének valamilyen formában való közzététele. Bár a 19-20. századi megyei monográfiák többsége igyekezett kiaknázni ezt a forrástípust, azonban korántsem a teljesség igényével, így a szövegkiadás szükségességét a monográfiák megjelenése nem kérdőjelezte meg. Borsod-Abaúj-Zemplén vonatkozásában különösen jelentős volt a levéltárügy miniszterális irányításának kezdeményezése: a jegyzőkönyvek kicédulázása /tartalmi kivonatok, azaz regeszták formájában/, majd a cédulaanyag kiadásra alkalmassá tétele. A munka első fázisában a 16. századi megyei jegyzőkönyvek kiadását célozták meg, lehetővé téve, hogy azok a megyék, amelyeknek csak 17. vagy 18. századtól kezdődő jegyzőkönyvei vannak, szintén belekapcsolódjanak a kampányba. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén öt egykori vármegye "örököse": A legrégebbi múltra Zemplén vármegye jegyzőkönyvei nyúlnak vissza, sorozatuk 1558-cal kezdődik, ezt követi Abaúj /1564-/, a kicsiny Torna /1569-/, majd Gömör /1571-/ s legvégül Borsod /1577-/ következik. Mindezek mellett Miskolc mezőváros jegyzőkönyvei sem elhanyagolhatók: 1569-cel kezdődnek. A vármegyei /Borsod és Zemplén/ jegyzőkönyvek szövegét is alapul vette a Borsodi Levéltári Füzetek sorozatában 1980-ban megjelent kiadvány /12./, amely az 1625-1849 közötti vármegyei árszabások jelzeteit tartalmazta. Ezt követte 1989-ben Borsod vármegye statútumainak /1578-1785/ kötete /Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 23./. Végül 1990-ben jelent meg a Herman Ottó Múzeummal közös kiadásban Miskolc városkönyve 16. századi jegyzőkönyveinek teljes szövege /1569-1600/. Jelen kötet Zemplén vármegye első jegyzőkönyvei több mint két esztendőt magába foglaló legkorábbi bejegyzései tartalmi kivonatát tartalmazza /1558 októberétől 1560 december végéig/. Folyamatban vannak Gömör vármegye jegyzőkönyve első évei /1571-1579/ regesztáinak nyomdai munkálatai is, továbbá kéziratban elkészült Borsod vármegye 1570-es évekből származó legkorábbi jegyzőkönyveinek bejegyzéseit közreadó kötet nagyobb része is. Tudomásunk van róla, hogy