Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)
A jegyzőkönyv szövege (tartalmi kivonatok)
ZEMPLÉN VÁRMEGYE GYŰLÉSE január 2. (f. II. p. fest. Círcumcí s ioni s Domini), Vásárhely possessio 38. (1.7.) Nagymihályi Eödönffy Sandrinus, nagymihályi Eödönffy Gábor, nagymihályi Eödönffy István, nagymihályi Eödönffy Ferenc és ifjabb nagymihályi Eödönffy András (egregii), valamint Tibay Gergely, Tibay Kristóf, Tibay Balázs, Tibay Ferenc és Tibay Benedek -- akik testvérek -- a következő protestációt terjesztették elő nagymihályi Pongrácz Benedek, nagymihályi Pongrácz Mátyás és nagymihályi Pongrácz János (egregii) ellen: ő császári és királyi felsége parancslevele által intette a nevezetteket, hogy őrizzék, védelmezzék és lássák el élelemmel Nagymihály várát, amint azt a régi szokás is megköveteli. Pongrácz Benedek, Mátyás és János azonban e nyugtalan időkben nem törődvén azzal, hogy -- amit Isten távoztasson el -- bajt és veszedelmet okoznak őfelsége birtokának és a protestálóknak is, megtiltották jobbágyaiknak, hogy élelmiszert szolgáltassanak a mondott vár számára, sőt, ha a várból gyalogos katonák jönnek ki élelmet szedni, halállal fenyegetik őket. Mindezek következtében a vár jelenleg inkább a protestálok költségén őriztetik, mint bárki másén. 39. (1.7.) Körtvélyessy György (egregius) protestációt terjesztett elő Rákóczi Mihály (egregius) ellen, azért, mert a nevezett elhajtatta Rákóc possessio erdejéből és az alispán úr kezére adta a protestáló sertéseit. Előadta továbbá, hogy ő ezt az erdőt -- amely nincs felosztva -- már sok esztendő óta birtokolja. 40. (1.7.) Rákóczi Mihály teljes egészében eltiltotta Körtvélyessy Györgyöt Rákóc possessio erdőjétől. 41. (1.7-8.) Körtvélyessy György (egregius) az alábbiakat terjesztette elő Rákóczi Mihály (egregius) ellen: ő Rákóc possessióban egy jobbágyházat birtokol, Morva possessióban pedig szintén egy jobbágyházat -- amelynél az egész faluban nincs jobb --, valamint három puszta jobbágyhelyet. Mindezeket felesége után birtokolja már négy esztendeje összes haszonvételeikkel együtt, beleértve az erdőt is. Amíg feleségének az anyja él, addig úgy akarja birtokolni e jószágokat, mint a sajátját; ha meghal, akkor birtokolhatják majd
