Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)
A jegyzőkönyv szövege (tartalmi kivonatok)
594. (1.94.) Girincsy Oorottya asszony (nobilis), néhai Barancsy Ferenc (nobilis) özvegye, valamint fiaik: Barancsy Mátyás és Barancsy Pál prokurátorul vallották Csomorkány Albertet és másokat. A nevezettek letették az ezen vallásért fizetendő 12 dénárt is. 595. (1.94.) Szobránczy György prokurátorul vallotta veskóci Szakács Tamást és másokat. 596. (1.94.) Pozsgay Mártont második alkalommal intette, vagyis idéztette Nátafalussy Albert, azért, mert a panaszos egyik zsellérének, Csartkó Balázsnak a libáját elpusztíttatta. 597. (1.94.) Borbély Balázs Szuhay Péter szolgabíró által idéztetett Dorottya asszony (nobilis), néhai Barancsy Ferenc (nobilis) özvegye, valamint fiaik: Barancsy Mátyás és Barancsy Pál ellen, azért, mert az elmúlt esztendőben fegyveres kézzel rátört a panaszosok gyümölcsöskertjére és szervitoraival, valamint Barmos Ferenc nevű jobbágyával gyümölcsöt vitetett el onnét. Az idézett fél köteles előállítani a hatalmaskodásban részt vett szervitorait is. 598. (1.94.) Tibay Kristóf eltiltja Vékey Ferencet (egregius) attól, hogy beiktattassa magát a Ladmóc possessióban fekvő, Kassuhy-rész nevű birtokrész birtokába, vagy hogy elfoglalja azt; a király őfelségét pedig eltiltja a mondott birtokrész eladományozásától. 599. (1.94.) Tibay Kristóf (idem, lásd az előző bejegyzést) eltiltja Telekessy Imrét a Kassuhy-rész nevű birtokrész (portio praefata, lásd az előző regesztát), valamint a Ladmóc szőlőhegyén fekvő Kántorszőlő nevű szőlő elfoglalásától vagy háborgatásától. 600. (1.94.) Bacskay András protestációt terjesztett elő Makó János szolgabíró és Tarkányi Farkas esküdt ellen, azért, mert a nevezettek a panaszos valamely szervitorát szabad útjában elfogták és a foglyot kegyetlenül megkötöztették. 601. (1.94.) A vármegye közönsége a következő statútumot alkotta: az a földesúr vagy nemesember, akinek a birtokára jobbágyot költöztetnek, minden napra 12 dénárt tartozzék fizetni a szolgabírónak és az esküdteknek, a költöző jobbágy pedig 40 dénárt és semmivel sem többet.
