Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1705 (Miskolc, 1990)
Dokumentumok
oly szaporán, mind más pénzveróháznkná1 ; értettem ugyan Bácsmegyoi Ádám uramtul ökegyelmétül, jöttek több pénzverő mesteremberek is, már szaporább lesz ezután az pénzverés. Berthóti Ferenc uram 20,000 forintyát sem exolváltam még, ezek mindazonáltal Nagyságod kegyelmes parancsolattyábul idővel exolváltatnak. Nemes Zemplény vármegye recurrálván hozzám, declarálta, hogy az mely ágyúkat Tokajbul parancsolt Nagyságod Munkásra szállítani, azon ádgyúk allá kerekeket csináltatott nemes vármegye, most a jó úton szánokon leszállítatni Munkácsra, felbomolván azután a jó út, nehezzebben fér hozzá, praetendá1ván mindazonáltal az ádgyúkerekeknek az árrát, mindhogy penig níkem arrul semmi parancsolatom nincsen, mihez tárcsám ezeránt magamot, alázatosson elvárom Nagyságod parancsolatyát. Kassai nímet ideiben vert rézpénznek summája extendáltaték ad fl. 10,793 hungaricales, epperjesi pedig ad f1. circiter 15,000, mely most szedetették öszve. Alázatotossan kírem Nagyságodat, méltóztassék parancsolni, rézfogyatkozást ne szenvedgyen a pénzverőház. Ajánlom ezzel magamot Nagyságod fejedelmi kegyelmességébe. Jó Kegyelmes Uramnak Nagyságodnak régi alázatos kész szolgája Keczer Sándor m.p. Epperjes 30. Januarii 1704. /Külső címzés nincs. A levélre rávezetve a válasz fogalmazványa:/ R. Csudálkozással értyük, hogy amidőn Tábori Commissáriátusunk az haza szükséges dolgaiban disposítiókat tészen, és Kegyelmednek transmittállya, aszerint maga sitrictusában véghez viendő nemes ország szolgálattyában gyakorta fogyatkozás esnék, amint mostan is nemzetes vitézlő Szálai Pál colonellus hívünk keze alatt levő hadaink, Kegyelmed districtusán való által jövetelek alkalmatosságával mind rendes intertentiójok, mind penig elkövetett excessusok nem connotálása iránt, ez megtörtént. Serio azért Kegyelmednek parancsolljuk, tudván hogy Commissáriátusunk nem magános, hanem közönséges szolgálatokban és szükségekben disposítiókat teszen, ennek utánna amidőn hadaink keze alatt levő districtuson általjőnek vagy mennek, és Commissáriátusunk disposítióját veszi, azonkívül is instructiója szerint aszt observállya, insinuálván más szomszéd districtuális commissárius hívünknek is azoknak menetelit. Ha mit penig excéda Inának, aszt mindenütt serio connotáltas-