Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1705 (Miskolc, 1990)

Bevezetés

BEVEZETÉS Abban a három évben, (szerk,meg jegyzése : az előszó az 1 705-1707 közötti dokumentumanyag egy kötetben történő megjelentetéséhez íródott. Technikai okokból azonban valamennyi felsorolt esztendő iratanyaga külön kötetben jelenik meg.) amelyből az alább közölt 411 irat, vagy iratrészlet származik, az érintett akkori öt vármegye (Abaúj, Borsod, Gömör és Kishont, Torna és Zemplén) területén a szabadságharc fontos politikai és katonai eseményei játszódnak le. 1706 elején Miskolcon ülésezik a szenátus; azév október első felében Rabutin tábornok ostromolja Kassát s vonulásával mérhetetlen károkat okoz Zemplén, Abaúj és Borsod megyék lakosságának, pusztítást végezve a gazdasági szempontból oly fontos Hegyalja szőlőtermésében; 1706 december közepétől egészen 1707 február elejéig Rozsnyón tanácskozik a szenátus, elhatározva a dinasztia trónfosztását, valamint adó kivetését; május-júniusban Únodon zajlik a szabadságharc kiemelkedő eseménye, a híres országgyűlés, fontos politikai és hadszervezési döntéseket hozva; s az évet a kassai tanácskozás zárja, amely végleg szabályozza az új, dikális adószisztéma bevezetését. A közölt iratok zöme természetesen nem ezekkel az országos jelentőségű eseményekkel foglalkozik, hanem a terület lakosságának mindennapi életével, gondjaival-bajaival. Történetírásunk megállapítása szerint éppen ez a három év jelenti a felkelés csúcspontját, de éppen ezek az iratok tükrözik azokat az új és súlyos problémákat is, amellyel a szabadságharc vezetésének meg kellett birkóznia, s amelyek jelezték a lakosságra háruló növekvő terheket. Az egyre súlyosbodó infláció, a rézpénz elértéktelenedése, a reguláris haderő létrehozására tett erőfeszítések, a vallásügyi problémák, az új dikális adórendszer bevezetése és a terhek egy részének áthárítása, vagy legalábbis annak megkísérlése -, a nemességre, és így tovább. Feltűnő azonban, hogy az iratok egyre nagyobb száma vonatkozik birtokjogi problémákkal (elkobzott birtokok visszakérése, örökösödési és birtokadományozási ügyek stb.), ami azt mutatja, hogy a nemesség fokozatosan ősi jogainak érvényesítésére törekszik, kihasználva a rendi felkelés erre kedvező éveit. A kiadott iratokat egy-két kivételtől eltekintve, kizárólag Budapesten őrzött levéltári egységekből válogattuk, miután teljesség-