Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)

csapásából. A Tiszabecsnél átkelt felkelők Szatmár, Bihar felé fordultak, s bár Orosz Pál 1703. szeptember 2-án elfoglalta Sárospatakot, a Borbély Balázs és Deák Ferenc vezette egységek pedig szeptember 21-én rohammal bevették Szolnokot, a felkelés fősodra azonban megkerülve körzetünket, Ocskay László vezetésével a Zagyva völgyén át a bányavárosok irányába tört utat. Az eddig ismert adatok azt mutatják, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területek már 1703 szeptember-októberében csendben Rákóczi oldalára álltak,megyék, mezővárosok, falvak, hajdútelepülések befogadták a felkelőket. Az egész területen csak néhány kisebb jelentőségű erősség maradt meg a császár hűségén: mindenekelőtt a körzet centruma, Kassa városa, azután Tokaj vára, /amelyet Orosz Pál szeptember 17-től ostromfelügyelet alatt tartott/, Szendrő, és a nyugati szegélyen /de már Heves megyében/ Eger vára, valamint a körzet északi részén a katonailag kevéssé jelentős Murány erőssége. Tokaj ostromát 1703. október 16-től maga a fejedelem irányította, s a vár kapitulációja után 1704. január 18-án Miskolcra érkezett. Itt március 3-ig tartózkodott, s ez idő alatt ez a kis mezőváros volt a felkelés tulajdonképpeni központja. A fejedelem itt kiadott rendelkezései jól mutatják azokat a hadszervezési, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel meg kellett birkóznia. A közölt dokumentumok az eddiginél talán reálisabb képet adnak a nemesség csatlakozásának indítékáról: meglehetősen sok a nemesi birtokállomány, a hegyaljai szőlők visszaszerzésével kapcsolatos kérés és intézkedés. 1704-ben a körzetben véget értek a katonai események, Murány után 1704 augusztusában Szendrő, majd az év végén Kassa is megadta magát. Közben 1704. április 16-án az egri császári őrség is beszüntette az ellenállást, a körzet számára tehát békés esztendők következtek /kivéve Rabutin 1706 őszi betörését/, egészen az 1710. év elejéig. A felkeléshez való csatlakozás természetesen nem azt jelentette, hogy a megyék lakossága megszabadult az abszolutizmus alatti adóterhektől. A kuruc hadsereg megszervezése, ellátása még az előző évekénél is nagyobb szolgáltatásokkal járt. Egymást érik a hadbahívó parancsok, s Borsod megye lakosai közül