Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 (Miskolc, 1989)

BEVEZETÉS Azoknak a vármegyéknek a területe, amelyekből /illetve maradványaikból/ a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye /7023 km / Trianon után létrejött, majdnem 18.000 km volt /Abaúj, Torna, Borsod, Gömör és Kishont, Zemplén vármegyék./ Ennek a területnek a Rákóczi-szabadságharc történetében azonban nem a nagysága, hanem földrajzi helyzete és gazdasági szerkezete volt a jelentős. Itt feküdt az exportnak talán legfontosabb tételét adó hegyaljai borvidék, valamint a hadellátás szempontjából fontos Gömör megyei vasipari körzet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy e megyék szomszédságában voltak a bányavárosok, a legjelentősebb szabad királyi városok és a Lengyelországba vezető legfontosabb kereskedelmi útvonalak, valamint a hatalmas Rákóczi-uradalmak és a máramarosi sóbányák: rögtön világossá válik, hogy a Rákócziszabadságharc bázisát képező terület centrumáról van szó. Sajnos, e területnek a Rákóczi-szabadságharc alatti helytörténeti eseményei, a gazdag helyi forrásbázis ellenére is, mindmáig megíratlanok. Pedig enélkül nem tudjuk nyomon követni és tisztázni a felkelés térnyerését, az abszolút államszervezet hatalmi szerveinek szétesését, a nemesi vármegyék "váltását" és a nemesség csatlakozásának indítékait és menetét. Nem ismerjük a területet behálózó Rákóczi-birtokok irányítóapparátusának szerepét sem a felkelés csendes előretörésében. E megyékben sok olyan, kisebb-nagyobb birtokkal rendelkező nemesi család élt, amely már generációkon át a Rákóczi házat szolgálta, különböző, legtöbbször birtokigazgatási teendőket végezve. Ennek a nemesi rétegnek exisztenciális problémákat okozott a Rákóczi-birtokok elkobzása, mert bár zömük a kamarai igazgatás alatt is helyén maradt, de jövőjük az abszolutizmus győzelme esetén bizonytalanná vált, ezért a felkelés kitörésekor egyéni érdekből, hagyománytiszteletből is a fejedelem mellé állottak. Minthogy a Rákóczi-birtokok a lengyel határszéltől Hevesig behálózták ezt az országrészt, a birtokirányító apparátus Magatartása nagymértékben befolyásolta a felkelés sorsának alakulását. Úgy tűnik, hogy megyéink területe /talán éppen a fenti ok miatt/ 1703 koraőszén kiesett a felkelés főirányának katonai