Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

"Arccal a külterület felé!"

fokozódó infláció. 1946-ban, augusztus 1-éig, a forint bevezetéséig, naponkint emelkedtek az árak; a június 28-án érvényes 20 billió pengős vonaljegy július 7-ére 400.000 billió pengő lett. A menetdíjak első, megnyugtató rendezésére 1950-ben került sor. Egyszerűsítették a jegyrendszert, a kalauz háromféle jegyet árult: vonaljegyet, átszállójegyet és gyermekjegyet. A legjelentősebb lépés a korlátlan utazásra jogosító bérlet bevezetése volt, ára 26 ft lett. A tömegközlekedés viteldíj rendszerének átfogó országos rendezésére 1966. július 1-én került sor. A rendezést követően megnőtt a bérletesek száma, ez tette lehetővé 1971. július 1-én a kalauz nélküli járatok bevezetését, a jegykezelő automaták felszerelését. A villamos közlekedés mellett az 50-es évek végétől egyre inkább tért hódított az autóbusz. A fejlődő nagyipar nemcsak a helyi közlekedés megoldását tette szükségessé, az un. elővárosi forgalmat is meg kellett oldani. 1954-1955-ben a város vezetése megindította a szirmabesenyői és a kistokaji járatokat. A jármű beszerzési gondok miatt pár év múlva az elővárosi közlekedés gazdája a MÁVAUT lett. Működésére jellemző adat; 1951-ben 12 féle járat volt, 1957-ben 34, 1963-ban 54. Az elővárosi forgalomba 1984-ben 22 Miskolc környéki település tartozott. Ebben az évben naponta 547 járatot üzemeltetett a vállalat. Legnagyobb gondjuk, ami az egész országban gondot okoz, a gépjárműpark elöregedése. Nehézségeiken úgy próbálnak segíteni, hogy céljáratokat üzemeltetnek a műszakkezdéshez. Az utóbbi években jól bevált gyakorlat a vállalatoknak bérbe adott buszok hálózata. A helyi autóbusz közlekedés szervezésére 1947-ben a város létrehozta a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalatot. A vállalat induló tőkéjét a város tulajdonában lévő, bérleti kezelésbe adott tapolcai autóbusz üzem jelentette. Ugyanebben az évben a villamos közlekedés irányítására létrehozták a Miskolci Villamosvasút Vállalatot. Ez az üzem egyesítette a Diósgyőri Közúti Vasút Részvénytársaságot és a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára Tröszt-öt. Miután a tömegközlekedési igények növekedése abba az irányba mutatott, hogy a villamos és az autóbusz egymást kiegészítve oldhatja meg a város