Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Bérkocsi, bérautó - taxi

délyt adott ki a város - a tanácsot gyors munkára ösztönözte, így már októberben elkészült a végleges szabályrendelet szöve12 ge, ezt 1926. június 9-én hagyta jóvá a belügyminiszter. A szabályrendelet szövegének október 29-én tartott tárgyalási anyagából néhány megjegyzés figyelmet érdemel.^ A városban a személyközlekedés egy részét lóvontatású bérkocsik végezték el. A takarmány árak és a kovács munka árának emelkedése miatt a bérkocsi viteldíjakat több esetben kellett emelni, ez azzal járt, hogy a közönség nem vette igénybe a bérkocsikat, a tulajdonosok nagyobb része így beszüntette az ipart. Az autók a lófogatuval szemben gyorsabbak, kényelmesebbek és olcsóbbak. A géperejű bérkocsikról 1922-ben jelent meg törvény, azonban sem ez a törvény, sem az 1923-ban kiadott végrehajtási rendelet nem tartalmaz elegendő utasítást, melynek alapján a bérkocsi ipart a városban meg lehetne szervezni. A viteldíjakat a Budapesten alkalmazott díjszabás alapján dolgozták ki, némileg megemelték, tekintettel arra, hogy Miskolcon várhatóan kevesebb lesz a forgalom. A szabályrendelet 17 §-ból áll, kiegészítése az említett 1922es törvénynek és az 1923-as kereskedelmi miniszteri utasításnak, ez is indokolja rövidségét. A paragrafusok egy része igazgatási jellegű utasítás, a városi tanács és a rendőrhatóság felügyeleti jogkörének elválasztását szolgálja. Ezeknek a paragrafusoknak a 14 megszületése nem történt meg némi vita nélkül. Az államrendőrséget létrehozó 1919-es rendelet a bérkocsik állomáshelyének kijelölését, mint közlekedésrendészeti feladatot a rendőrség hatáskörébe utalta. A városi tanácsnak azonban az volt az elképzelése, hogy az állomások létesítése és megszüntetése, mivel közterületről van sző, a városi hatóság hatáskörébe tartozzék.- Indoklásként említette meg a polgármester, hogy a rendőrség kerületi kapitányságának székhelyén, Debrecenben is ez a gyakorlat, valamint azt, hogy a lófogatu bérkocsik korában Miskolcon is ez volt a gyakorlat; 1923-ban pl. a város közegészségügyi okokból határozattal szüntette meg a Korona szálló előtti bérkocsi állomást. A rendőrség végül is hozzájárult a kettős felügyelethez, így az állomások létesítése és megszüntetése a városi tanács hatáskörébe került, az állomáshely kijelölése és az állomás rendjének felügye-