Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A villamos

dóan csak négy hőtakaritó munkást inspekcióban, akik, ha nincs baj a laktanyában alhatnak s külön dijazást nem kapnak, ha ellenben nagy hóesés van, a hókotróval járják be éjjel többször a pályát, segitve lapátjaikkal a hókotrónak, ha ez valahol berekedne, ugyanekkor pedig nagyjából minden megállóhelyen is feltakarítanák a havat annyira, hogy az utasok részére hómentes fel- és leszállást biztosítsanak. 3. A személyvonatokhoz csatlakozó villamos 3 személykocsival és 3 kalauzzal induljon el a Tisza-pályaudvarról azonal, mihelyt a kocsik megtelnek s közvetlenül a Szent Anna templomi megállóhelyig közlekedjenek, nehogy a podgyászokkal terhelt utasoknak a Városháztéren át kelljen szállniok s ott esőben, hóban, sárban, hidegben a diósgyőri csatlakozásra várniok. 4. Kérjük az államrendőrség részéről a Villamos R.T. ellenőrzését abban a tekintetben, hogy megállóhelyeit a sártól, hótól, jégtől mindig tisztán tartassa. Ha az államrendőrség erre, illetve a járdák tisztántartásai a a városi lakosságot már reggel 7 órától kötelezi, méginkább köteleznie kell erre már reggel 6 órától a Villamostársaságot, melynek megállóhelyein egy elcsúszás inkább jár az életbiztonság veszélyeztetésével, mint a járdán. Kérjük az államrendőrség abbeli ellenőrzését is, hogy a villamoskocsiban tényleg csak annyi utas álljon, ahány állóhelyet ott a vasúti és hajózási főfelügyelőség engedélyezett s ahány állóhely a kocsiban fel van tüntetve, nehogy az összezsúfolt utasok akár a szorongástól rosszul legyenek, akár egymás lábára taposva, egymásban akaratlanul kárt tegyenek. Tisztelettel: Egy mindennapi villamosutazásra itélt miskolci lakos"