Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
A villamos
átadott diósgyőri villamos üzletkezelését is átvállalta a Miskolci Villamossági Rt. Ezzel egyrészt leszerelték a konkurrenciát, másrészt saját forgalmukat, nyereségüket növelte az üzletkezelés átvétele. A Villamossági Rt. és a város kapcsolata sem a vasúti, sem a villanyáram szolgáltatási üzletágban nem volt felhőtlen. Az 1897. évi egyességet követően 1912-ben pótszerződés aláí9 rására került sor. Ebben rögzítették, hogy a fővonalon a verestemplomi végállomástól a gömöri pályaudvarig, valamint a Csabai kapuban, a Szemere és Kazinczy utcán a rt. vágánycserét hajt végre. A városi tanács kövezési programjával összhangban a Városháztértől a Királyhídig, a következő szakaszban pedig a Tiszai pályaudvarig - beleértve az akkor tervezett új utcát, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát is - kiépítik a kettős vágányokat. A város elvállalta, hogy kövezési és burkolási terveit, időben közli a társasággal a munka összehangolása érdekében. Volt még ezen kívül két súlyos kötelezettsége a társaságnak, az egyik a kijelölendő új köztemetőhöz egy szárnyvonal kiépítése, a másik a hejőcsabai szárnyvonal folytatásaként megépülő tapolcai járat beindítása. Ez utóbbi vonalon csak idényjáratok közlekedtek volna április 15-től május 15-ig óránként, május 15-től szeptember 15-ig félóránként, szeptember 15-től október 31-ig ismét óránként, vasárnap és ünnepnap pedig 20 percenkint. A szerződés a város haszonrészesedését évente 30 ezer koronában állapította meg. Végrehajtását a háború megakadályozta. A következő módosításra 1931-ben került sor, ez igen hátrányos volt a városra nézve. Hogy mégis miért kötötték-meg, arra elegendő egyetlen adatot idéznünk: ugyanebben az évben a Villamos sági Rt. 3,5 millió pengő kölcsönt folyósított a városnak.^ A legsúlyosabb tehertétel az volt, hogy az eddigi nyereség részesedés helyett a város csupán a villany szolgáltatás bruttó bevételéből kapott. A szerződésnek meglehetősen "hányatott" volt a sorsa. Az alapját jelentő közgyűlési határozatot rendben jóváhagyta a belügyminiszter, részletes kidolgozást azonban nem, arra a pol gármester a fellebbezési határidő eltelte után rávezette a joge-