Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A villamos

átadott diósgyőri villamos üzletkezelését is átvállalta a Mis­kolci Villamossági Rt. Ezzel egyrészt leszerelték a konkurren­ciát, másrészt saját forgalmukat, nyereségüket növelte az üzlet­kezelés átvétele. A Villamossági Rt. és a város kapcsolata sem a vasúti, sem a villanyáram szolgáltatási üzletágban nem volt felhőtlen. Az 1897. évi egyességet követően 1912-ben pótszerződés aláí­9 rására került sor. Ebben rögzítették, hogy a fővonalon a veres­templomi végállomástól a gömöri pályaudvarig, valamint a Csabai kapuban, a Szemere és Kazinczy utcán a rt. vágánycserét hajt vég­re. A városi tanács kövezési programjával összhangban a Város­háztértől a Királyhídig, a következő szakaszban pedig a Tiszai pályaudvarig - beleértve az akkor tervezett új utcát, a mai Baj­csy-Zsilinszky utcát is - kiépítik a kettős vágányokat. A város elvállalta, hogy kövezési és burkolási terveit, időben közli a társasággal a munka összehangolása érdekében. Volt még ezen kívül két súlyos kötelezettsége a társaságnak, az egyik a kijelölendő új köztemetőhöz egy szárnyvonal kiépítése, a másik a hejőcsabai szárnyvonal folytatásaként megépülő tapolcai járat beindítása. Ez utóbbi vonalon csak idényjáratok közlekedtek volna április 15-től május 15-ig óránként, május 15-től szeptember 15-ig féló­ránként, szeptember 15-től október 31-ig ismét óránként, vasárnap és ünnepnap pedig 20 percenkint. A szerződés a város haszonrészesedését évente 30 ezer koroná­ban állapította meg. Végrehajtását a háború megakadályozta. A következő módosításra 1931-ben került sor, ez igen hátrá­nyos volt a városra nézve. Hogy mégis miért kötötték-meg, arra elegendő egyetlen adatot idéznünk: ugyanebben az évben a Villamos sági Rt. 3,5 millió pengő kölcsönt folyósított a városnak.^ A legsúlyosabb tehertétel az volt, hogy az eddigi nyereség részese­dés helyett a város csupán a villany szolgáltatás bruttó bevéte­léből kapott. A szerződésnek meglehetősen "hányatott" volt a sor­sa. Az alapját jelentő közgyűlési határozatot rendben jóváhagyta a belügyminiszter, részletes kidolgozást azonban nem, arra a pol gármester a fellebbezési határidő eltelte után rávezette a joge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom