Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

sodízben a miniszterhez került, aki a döntést ugyan nem vállalta magára, de újbóli tárgyalásra utasította az elsőfokú hatóságokat. A képtelen helyzetet végül az alispán oldotta meg, engedélyezte a vámmentességet. A mentességek és a bérlők problémái ellenére a vámbevétel az utak építésére és fenntartására létrehozott útalapnak jelentékeny részét jelentette. 1925-ben a város 25,184 km hosszú útszakaszából 13,869 km volt kiépített, ebből 9,261 km fenntartását a vámokból fedezték, a vámos területen mindössze 0,237 km volt a kiépítetlen út. Ezzel szemben az útalapból fenntartott 15,686 km útszakaszból 11,078 km volt a kiépítetlen. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a vámterület a város belső területe volt, ez részben magyarázatot ad a kiépítettségre. A vámos belső területek fokozott karbantartása, újjáépítése a külső területek rovására, meghatározó szempont lett egészen a felszabadulásig. Ezeknek a főként munkáslakta kerületeknek az úthálózati és közlekedési gondja nem kis erőfeszítésébe került a háborús károkkal sújtott városnak és kihatással volt korunk városképére is.