Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

déssel feldomboríttatnia, úgy hogy az alapról leszivárgó nedves­ség, a levezető mellék csatornába vehesse magát. , Ezután a tört kő, egyenlő 6-8 hüvelyk vastag rétegben ráborí­tandó, s felülete vas gereblyével - az alappal paralel elegyenge­tendő - lehengereztetendő, s így adandó át a forgalomnak. Míg az úton ezen tört kő réteg meg nem szilárdul, - nem tömö­rül - a kerék vágások folytonosan, azonnal lehúzandók, hogy az út alakja folyvást épen maradjon, - később a kerék vágások tört kő készletből töltetnek fel." 15 A mérnök számítása szerint ez a makadám út négyszögölenkint 5 ft-ba került volna. A város vezetői határozatot hoztak a makadámút építéséről és az építkezés lebonyolítására szakbizottságot nevez­tek ki. Az építkezés lebonyolítására két mód kínálkozott, az egyik, hogy házi kivitelezésben, a másik, hogy vállakozók bevonásával készül el az út. A döntés előkészítéseként a város tanácsot, illetve fel­világosítást kért Szegedtől, Debrecentől és Hódmezővásárhelytől az általuk tapasztaltakról. Mindhárom város arról számolt be, hogy vállalkozókkal építtettek és segítségül megküldték a vállalkozói szerződések mintapéldányait is. így született meg a határozat a vállalkozói formáról és hirdették meg a pályázatot. A városi mér­nök által kidolgozott tervek és költségvetés alapján azonban egyik vállalkozó sem pályázott a munkára. Érkezett viszont két érdemi pályamunka, az egyik 12 ft-os költséggel makadámút építésére vál­lalkozott, a másik 14 ft-ért homokrétegre rakandó bazalt kő burko­lat elkészítését javasolta. A szakbizottság dicséretére kell meg­említeni, hogy az anyagi szempontok helyett a hasznosságot helyez­ték előtérbe. A bazalt burkolat mellett foglaltak állást abból a meggondolásból, hogy a makadámúton keletkező por nemcsak kényel­metlen, de közegészségügyi szempontból is elkerülendő a belváros­ban. A közgyűlés elfogadta az érvelést azzal a kikötéssel, hogy a drága bazalt kő helyett Miskolc környékén keresni kell olyan kő­fajtát, amely helyettesítheti a bazalt követ. A mérnök által fel­kutatott kőminták között volt aranyosi, bekecsi és dubicsányi ke­mény kő. A szakbizottság megbízta Dr. Csáthi Szabó István gyógy­szerészt, vizsgálja meg a próbakövek fizikai és kémiai tulajdonsá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom