Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Üzemeltetés

natkozó föltételeket fogalmazza. e. / Az építési szakba vágó mindennemű előirányzatot összeállítja . f. / A csatornázás és járda építéshez az illető háztulajdonosok által fizetendő járulékot kiszámítja. g. / Valamennyi városi épületre, hídra, vámos- és mellékútra, burkolt és burkolatnélküli utcára és térre, az utakon lévő hidakra és karfákra, kerékvetőkre stb., továbbá a patakokra, a csatorna torkolatok és nyílásrácsokra, csatornák tisztántartására, zsilipek és vízművekre műszaki tekintetben felügyel; a tatarozások és építkezések iránt indítványt tesz és az elrendelt munkálatokat foganatosítja. A városi mérnök teendői továbbá: a. / Felügyel az útkaparók működésére, az építéshez szükségelt eszközökre, ez irányban a> leltárt nyilvántartja s gondoskodik, hogy az útszabályzat megtartassák. b. / Felügyel a városi épületeken foglalkozó munkásokra és azok munkaira . c. / Az építkezési leltárok szerkesztésénél a számvevőségnek segédkezet nyújt és építésrendőri ügyekben közbenjár. d. / A megállapított építési vonal betartása felett őrködik és a város tervrajzait nyilvántartja. A magánépítkezésekre vonatkozó és az építkezési hatóságoknál benyújtandó terveket, műszaki és tűzrendöri szemponttól megvizsgálja és az építkezési rendelkezések megtartása felett gyakori helyszíni szemlék által meggyőződik. e. / Bármely városi hivatalnak az építészeti vagy mérnöki szakmába tartozó ügyekben segédkezik. Az építészeti szakbizottságban előadóként működik. A városi mérnök a szakmájában észlelt hiányokat, amennyiben a késedelem veszéllyel járna, a polgármesternek, a közbiztonságot érdeklő magán dolgokban a főkapitánynak azonnal bejelenteni és ennek rendelkezése szerint a hiányok megszüntetése végett szükséges helyreállítások iránt azonnal intézkedni tartozik."-' A hivatal működése azonban nem volt zavartalan, főként a működési feltételek hiánya jelentett problémát. 1887-ben Adler Károly