Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
kapott helyet. A folyosó mindkét végén két-két ápolónői szoba helyezkedett el. A terveket Majorossy Gyula készítette, a kivitelezők Block Alfréd és Stimm Lajos miskolci műépítészek voltak. 265 A munkálatok nagy ütemben folytak, 1927 januárjában megtörtént az átadás. Erről írja Jäger Gyula, hogy a sebészeti pavilonnak így 109 ágya lett. „Az emeleten állítják fel a modernül felszerelt aseptikus és septikus műtőt és ugyanitt nyert elhelyezést a kórház kényelmesen berendezett szanatóriuma is 6 első és 10 másodosztályú ággyal." 266 Az átadott emeleti szobákról készült korabeli fényképfelvételek valóban arról győznek meg, hogy az itteni betegszobák kórházi szanatóriumot jelentettek, s luxusigények kielégítésére is alkalmasak voltak. (A Reggeli Hírlap tartalmas cikkben számolt be, „az öt teremmel és különszobákkal rendelkező szanatóriumról".) 267 Az 1925-ös kórházi alaprajzon - mint korábban említettük - a tüdőosztály helyén megjelenik egy kisebb alapterületű építmény körvonala. Ez jelzi a gyermekosztály magas földszintes, kétemeletes, tetőtér-beépítéses épületét. Ennek a környezetéből „kiemelkedő" épületnek nincsenek meg a műszaki dokumentumai, de azt tudjuk, hogy a Stimm és Block tervező cég volt a kivitelezője. 1926ban megjelent egy vaskos fotóalbum „A Borsodvármegyei Erzsébet-közkórház Báró Bottlik-gyermekgyógyászata és sebészeti épülete" feleimmel. A miskolci Rosenblatt-műterem felvételei az épület különleges szépen megformált főbejáratát és déli homlokzatát ábrázolják, úgy, hogy az épület kórház a kórházban, külön parkosított területét fehér léckerítés övezi. Az épület előcsarnokában márványtábla emlékeztet az alapítókra, apátkéri báró Bottlik Istvánra és nejére, Janovits Stefániére. A tábla egykor vésett szövege ma is olvasható. Egy másik, hasonló méretű táblában, jelzett posztamensre emelt gyermekfej utal az alapítók fájdalmára. A két tábla két sarokfalról nézett egymásra, értelmezve az alapítók szándékát. Az épület 72 ággyal külső-belső kmézetét és felszereltségét az 1940-es évek közepéig megőrizte. (A háború után az épületben még 265 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 37103/1925. 266 JÄGER GY. 1935. 2-3. p. 267 Reggeli Hírlap, 1926. december 25.
