Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
dőlt oltár, A nászajándék stb.). 1922-ben egy irredenta darab (Többet ésszel), 1926-ban egy népies regény (A gazember) jelzik írói pályafutását 574 . Polgári idillekről, szolid románcokról és csendes válságokról szóló elbeszéléseit a Miskolci Napló és a Reggeli Hírlap olvasói szerették. Két lányával együtt a holokauszt áldozatai lettek. 575 GERGELY Sándor (Sopronkeresztúr, 1896. - Budapest 1966.) a Reggeli Hírlap kulturális rovatvezetője volt 1924-1925 között. Akkoriban a lap radikális, ellenzéki, polgári volt, Fazekas Sámuel tulajdonában. Gergely közreműködése nyomán a lap országos színvonalra emelkedett. Azt vallotta - vitathatóan -, hogy „százszorosan inkább külföldi jót, mint rossz magyart". A lapban több országos hírű író (Kodolányi, Krúdy, Móra, Schöpflin, ill. Juhász Gyula, Kassák, József Attila, Szabó Lőrinc stb.) műve jutott el a miskolci olvasókhoz. A Reggeli Hírlap adta ki a Béke c. regényét, de e lapban jelent meg az írónak mintegy 20 novellája, 40 színi- és 10 irodalmi kritikája is. 576 írói, újságírói tevékenysége mellett aktív agitátora volt a helyi mrmkásmozgalomnak. Szemináriumokat, előadásokat tartott mrmkásgyűléseken, ahonnan több esetben rendőrök kisérték el. Egy cikke miatt izgatás vádjával a debreceni törvényszék egyévi börtönre ítélte. 1945 után az írószövetség első elnöke volt (1945-1951), kétszer kapott Kossuth-díjat (1949,1956), s életében mintegy 35 könyve jelent meg. Damó (Devits) Oszkár (Szeged, 1885. - Miskolc, 1927.) 18 évesen már újságíró, a szegedi lapok munkatársa volt. 1914-ben Egerben alapított lapot (Egri Újság), ekkortól filmrendezéssel foglalkozott. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után jött Miskolcra, itt haláláig a helyi lapok, elsősorban a Reggeli Hírlap munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt. Gyermeklapot szerkesztett, a Reggeli Hírlap Oszkár bácsijaként meséket írt, másutt színházi matinékat szervezett, írt és rendezett. A tátrai gyógykúráján is a Ungvári Közlönyt szerkesztette, s a kassai Kazinczy Társaság tagjaként szervezkedett. Hétéves betegeskedést követő tüdőműtét után halt meg. 574 THURZÓ NAGY L. 1965.1/B. köt. 221. p. és II/C. köt. 205. p. 5 7 5 PASZTERNÁK R. S. 1970. 158. p. ™ ZIRCZ P. 1971. 9. p.
