Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Itt kell megemlítenünk, hogy Móra Ferenc mellett (aki többször tartott előadást a Gazdakörben) gyakori vendége volt városunknak Móricz Zsigmond is, aki Holies Pálhoz, Janka ügyvéd öccséhez járogatott. De gyakran látogatta a miskolci múzeumot, sőt ott volt az avasi ősember műhelyének feltárásánál is. Egy államférfi (Bethlen Gábor) szemével látta, hogy „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város". Csorba Zoltán szerint itt, az Abbázia szállóban fejezte be az Erdély trilógia kéziratát

577 (Doberdónál elesett István öccsének özvegye - mint hadiözvegy - itt nyitott trafikot a Széchenyi utcán, a mai 66. sz. alatt.) Kőrakó Béla (Szendrő, 1898. - Miskolc, 1946.) Vácon, a cisztercita gimnáziumban tanult, két évig itt járt teológiára, de betegség (és szerelem) miatt „kiugrott" a rendből (1919). Miskolcon beiratkozott az ekkor indult (Eperjesről áttelepített) jogakadémiára. A második évben innen is „kiugrott", s elszegődött a Magyar Jövőhöz újságírónak. Színházi és bírósági tudósítások mellett tárcákat, novellákat írt. 1928-ban jelent meg Lecsendesült hullámok című regénye, melyben egy papnövendék hivatása iránt érzett élet- és lelki tusáját, s végül megnyugvását írta meg. Vonzotta a történelem. Erdeme, hogy a helytörténeti témák irodalmi feldolgozását is vállalta (pl. Mátyás esztendejében, 1940.)

578 Székely László (Alsó-Barcika, 1878. - Miskolc, 1924.) vasúti tisztviselőként (magánúton szerezte meg polgári iskolai bizonyítványát) írta és publikálta verseit mintegy 15 éven át a Reggeli Hírlap, de legfóként a Magyar Jövő hasábjain. A Trianon utáni „magyar feltámadás prófétája" volt, - így is búcsúztatta őt gyászbeszédében Farkas István ref. esperes.

579 Oh, magyar élet! Vak pokol,/Hisz menni nem volna nehéz,/ De fajtám még jövőbe néz! / Most csak látszólag haldokol." - írja a Csüggedő percek hangjai c. versében. Három kötetben adta ki megjelent költeményeit: Orgona, Isten szeme előtt és Vigasztalások éneke. Ez utóbbi mitologikus freskója a sumír-magyar faj történetnek; a vízözöntől, a honfoglaláson és a tatárdúláson át a trianoni nemzettragédiáig, - ám törté577 CSORBA Z. 1975.35. p. 578 Vö. ZIMONYI Z. 1987. 79. p., 101. p. 579 Magyar Jövő, 1924. július 27. sz.