Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

nei, irodalmi civil szervezetek, s a Miskolcon megjelenő napilapok, tudományos folyóiratok. A női felsőkereskedelmi iskola (jogutódja a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója Bank Sándor volt, aki 1886-ban született Kaposváron. 1910-ben került Miskolcra, s nyelvészeti, irodalmi, történeti és esztétikai cikkei a helyi lapokban és szakfolyóiratokban jelentek meg. A Lévay József Közművelődési Egyesület igazgatójaként Marjalaki Kiss Lajossal, Leszih Andorral tagja annak a társaságnak, amely Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot és másokat hívott Miskolcra, fellendítendő az irodalmi pezsgést. Cseh Gusztávot (1872-1968) a polgári fiúiskola igazgatójaként jegyezték a város értelmiségi elitjében. Magyar nyelv és történelem szakos tanárként került Nagyváradról Miskolcra. Európa csaknem valamennyi országát bejárta, s ezekről az utakról és iskolája történetéről számos cikket írt, beszédeket, felolvasásokat tartott. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület elnökeként, a Miskolci Székelytársaság titkáraként, a Kálvin Szövetség, a Múzeumi Egyesület aktív tagjaként vett részt a város tudományos és közéletében.

90 Domby László a mai Zrínyi Ilona Gimnázium jogelődje, a Református Felsőbb Leányiskola és Gimnázium igazgatója volt. A Sárospataki Főgimnáziumból került 1910-ben Miskolcra. Pedagógiai tanulmányain, írásain kívül 1919-1922 között a tiszáninneni református egyházkerület aljegyzője, majd főjegyzője, az egyházkerületi iskolák felügyelője. 1920-tól az Országos Tanáregyesület miskolci elnökeként dolgozott.

91 Csorba György (1869-1945) miskolci születésű, és itt, a Deszkatemetőben nyugvó református reálgimnáziumi igazgató (a mai Lévay József Református Gimnázium jogelődje) fizika-matematika szakos tanárként nemcsak a helyi oktatástörténetbe, hanem a magyar tudománytörténetbe is beírta nevét. Csillagászati munkái, tudományos dolgozatai külföldön is megjelentek. Találmánya (a légi közlekedésben a helyzetmeghatározás) a második világháború 90 Az avasi ref. temetőben lévő családi kripta felirata szerint a XVIII. századi Diószeghy-családba nősült be, s az ő temetésével véget ért, megszakadt egy ősi miskolci család története. Vö. DOBROSSY I. 2003.134. p. « KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927. 55. p.