Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Lajos róm. kat, Moravcsik Sándor ev., Popovics Konstantin gör. kel., Rácz István réf., Szabó Dániel ref. és Csintalan József róm. kat. lelkészek) képviselték. 6-6 tanár és ügyvéd (Bank Sándor, Csorba Zoltán, Országh József, Pödör László, Szőnyi Sándor és Zsedényi Béla, valamint Hercz Pál, Kormos Béla, Rácz Gábor, Váczy József, Záhorszky Gyula és Vágó Pál) mellett feltűnő, hogy öt újságíró, ill. lapszerkesztő is helyet kapott a testületben. Ez összekapcsolódott a régi, baloldali sajtóval, ill. az 1944 december elejétől megjelenő Szabad Magyarország című lappal.

55 A testületben egy-egy orvos és mérnök, valamint a mezőgazdasági kamarának mint érdekvédelmi szervezetnek az igazgatója is helyet kapott. (Az 1949. évi június 25-ei rendkívüli közgyűlésen már nem derül ki az értelmiséget képviselők számaránya.)

56 A háborű utáni első képviselőtestület a négy koalíciós pártra (SZDP, MKP, FKGP és NDP = Nemzeti Demokrata Párt) épült úgy, hogy a személyek többféle képviseletet is elláttak. így 13-an voltak tagjai a MOKAN-nak, 16-an pedig a Nemzeti Bizottságnak. A Miskolchoz csatolt Diósgyőrt 7, Hejőcsabát pedig 1 tag képviselte. Mivel az egyesületek, civil szervezetek alapszabályzatának átírása és újraengedélyeztetési procedúrája, majd megszüntetésük folyamata elkezdődött, helyüket átvették a társadalom minden rétegét, minden munkaszervezetét képviselő szakszervezetek. így a közgyűlésben 18-an a szakszervezetek, 5-en az üzemi bizottságok képviseletében (is) megjelentek. Az 1948. június 12-ei egyesítő kongresszus után (az MKP IV., a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa) kimondták a Magyar Dolgozók Pártja megalakulását, megtörtént a politikai fordulat, az egypártrendszer kialakításának sarkalatos pontja. Az 1949. május 15-ei képviselő-választásokon már a Népfront programját kellett elfogadni. A magyar társadalom 96,27%-a erre a programra szavazott, amely a parlamentben az MDP 71%-os többségét eredményezte, de a többi párt képviselői is ezt a politikát „vállalták 55 A Szabad Magyarország első száma 1944. december 6-án jelent meg, 1945 januárjától „Demokratikus napilap" alcímmel nyomtatták. 1948. április 16-tól felváltotta az Északmagyarország, amely alcímében tudatta, hogy „a felszabadult magyar dolgozó társadalom napilapja". Vö.: FÜLÖP A. 1964. 123-125. p. 56 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 128. kgy./1949.