Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kelt, muzsikált mindenki, akinek szívügye volt a város kulturális életének előbbvitele. A szépen fejlődő és tartalmas kultúréletet egy időre megállította a háború, és az azt követő változások más irányt adtak neki. Eze­ket a változásokat már előre látta Balogh Bertalan, a Közművelő­dési és Múzeumi Egyesület elnöke, aki gondolatait Miskolc házi­ezredének, a 10-es honvédeknek ajánlott „Szóval-tollal a hazáért" c. kötet tanulmánynak is beillő előszavában foglalta össze 1916­ban „Milyen legyen a kultúrpolitikánk a háború, után?" címmel. 693 Jóslatnak megfelelőek szavai: „Mert ne higgyje senki se, hogy a háború után a háború előtti csapásokon fogunk haladni. Különö­sen a kultúrpolitika az, amelyre a háború után új és nagy feladatok várnak, sőt azt mondhatnám csak egy átgondolt, már most előké­szített, a jövőbe tekintő és az eddigi sablonokkal teljesen szakító kultúrpolitika hozhat a nemzetre kárpótlást." 1918 júniusában ­tehát még a Károlyi-kormány uralma előtt - Balogh Bertalan tézi­seit konkrét tartalommal megtöltve készített egy tervezetet a köz­művelődési élet fellendítésére. A színház-, a múzeum-, a képző­művészeti és a zenei élet fejlesztését állami feladatnak minősítette, amelyet helyi eszközökkel kell segíteni. „Zenei programunkon változtatni vagyunk kénytelenek. Egyesületünk ugyanis e téren eddig vallott hivatását befejezte. Nevezetesen Egyesületünk 20 éves múltjában céltudatosan dolgoztunk, hogy a város hivatásos és műkedvelő művészeit egy táborba hozzuk. S erre a mriltban házi estélyek, matinék, hangversenyek, kamaradélutánok tartását tartottuk célravezetőnek, részben pedig szimfonikus zenekar szer­vezését és fenntartását." Balogh úgy vélte, hogy ezek a tervek megvalósultak, illetve rövidesen valóra válnak. 694 Ezért „Nekünk ezek után más választásunk nem marad, mint idegen és helyi mű­vészek szerződtetésével nagy hangversenyek tartása, s ehhez ra­gaszkodunk is, mert az ilyen hangversenyek bizonyos jövedelmet jelentenek, amelyre népművelési tevékenységünk óriási kiadásai­nál műlhatatlanul szükségünk van." 6« HOM. HTD. Ltsz.: 74.819. 1-11. 694 A Miskolci Szimfonikus Zenekar csak 1952-ben jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom