Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

képzőművészetet, és komoly szerepet vállalt kiállítások, előadások rendezésében, mégis inkább a művészetek népszerűsítése az alapvető célja tevékenységének.

682 Az egyetlen szakmai szerveződés is tiszavirág-életű volt, hiszen az 1926-ban nagy lelkesedéssel megalakult Miskolci Művészek Társasága, melynek életre hívását nagymértékben befolyásolhatta a Művésztelep szellemi inspirációja, összetételénél és lehetőségeinél fogva, hosszű távon nem volt életképes.

683 Zsadányi Guidó, a miskolci képzőművészet kultűrhistórikusa elég sommásan így ír erről: „volt Miskolcnak művészete 1920 és 1944 között is, azonban ez a művészet néhány felkapott festő, akik nem is tartoztak talán a legjobbak közé, szerepeltetéséből, külföldi tanulmányútjaiból állt. A vándorkiállítások folytatására nem került sor. Egyetlen szerény kísérlet történt: a Vidéki Városok Kulturális Szövetsége 1929 végén egy városközi kiállítással próbálkozott, mely azonban sem színvonalban, sem látogatottságban, még kevésbé a vásárlásokban, nem tudott a vándorkiállítások sikerével vetekedni."

684 Tóth Pál meg is nevezi, hogy kik voltak Miskolcon a divatos festők: Benkhard Ágost, Döbröczöni Kálmán, Burány Nándor, legfőképpen pedig Meilinger Dezső.

685 A művészeti közélet megosztottságát jelzi, hogy 1929-ben a már említett, Dimáninneni Városok Kulturális Szövetsége Városközi kiállításán a miskolci képzőművészek egyrészt a Lévay József Közművelődési Egyesület Képzőművészeti Szakosztályának tagjaként, vagy meghívottjaként, másrészt a Miskolci Művészek Társasága 682

Az egyesület képzőművészeti osztályának elnöke dr. Tarnay Gyula, titkára: Bartus Ödön volt. œ

A társaság tagjai voltak többek között: Barzó Ede, Benkhard Ágost (elnök), özv. Bizony Ákosné, Burány Nándor, Döbröczöni Kálmán, Dudosits Jenő, Friml (Főnyi) Géza, Hámor Ilona, Hollaender Béláné, Meilinger Dezső, Palóczai Horváth Margit, Say Géza, Sárkány Lóránd, Szabó Ferenc, Szeiler Károly. Első kiállításukat 1928-ban rendezik meg, melyet ünnepélyes keretek között Hodobay polgármester nyitott meg. ZSADÁNYI G. 1966. 49-55. p. 685 TÓTH P. 1972. 89-95. p.