Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

mű magyar filmet tűzték műsorra. Végül nem a jövedelmet adták a sebesült honvédeknek, hanem csak meghívták őket az első vetítésre. „Maga a helyiség is olyan, mint egy kis cukros doboz, finom, elegáns, monumentális arányai ellenére is otthonos. Ragyog minden a tisztaságtól, levegős, jól fűthető és jól szellőztethető a nagyterme, ízléses büfé és dohányzó, fűtött előcsarnok, tágas kijáratok, mind a közönség kényelmét szolgálják." A Fészek megnyitója egybeesett Butykay kitüntetésével. A székkapitány mozitulajdonost a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével éppen aznap tüntették ki. A magyar film bemutatója, a sebesült honvédek javára gyakorolt gesztus és a kitüntetés (melyet v. Littkey György jelentett be a díszelőadáson) hatásos időzítés volt. Az ezredes moziigazgatója Hrehocsik Margit, a Borsodnádasdi Lemezgyár igazgatójának lánya, üzemvezetője Temesvári Andrásné lett.

652 Nemzeti Filmhetek Lillafüreden 1939. február 18-án új, országos szaklap indult „Magyar Film" címmel. A képes hetilap a Színművészeti és Filmművészeti Kamara filmművészeti főosztálya és a film szerteágazó területén dolgozók nagy tábora között az állandó összeköttetés fenntartását vállalta magára. A lapot Kiss Ferenc színész, a Kamara akkori elnöke indította útjára. A Magyar Film annak a patronázs-akciónak lett hivatalos fóruma, amely a háborús években (a második zsidótörvény végrehajtása után) bekövetkezett több hónapos forgalmi válság után nemzeti programmá avatott önálló magyar filmgyártás ügyében megindult. A háborús években romlottak az angol és francia filmek behozatali (valutáris) viszonyai. Ráadásul a nagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, s a szakmából likvidált zsidó vállalkozók hiányát is megsínylette a „film-üzlet". A magyar játékfilmek száma az 1933. évi 7 darabhoz képest 1938-ra 31-re nőtt; azt a korábbi 414 helyett 517 moziban vetítették. A 37 magyar film (melyet 19371938-ban gyártottak) gyártási és forgalmazási költsége 4 666 000 652 Ld. DOBROSSY I. 1997. 4. köt. 210-214. p. A mozi az államosítást követően kapott új nevet, s ekkortól megszűnéséig Táncsics moziként ismertük. Ld. még B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 12433/1937. és B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 508. 326/1946.