Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zurik vele, kinek (új) férjéről már sokat írnak a lapok mint Kassáról, a vegyesdandárral idemenekült altábornagyról. 1924. november 20-án búcsúztatják Budapestre helyezése alkalmából. 1926. április 30-tól tábornoki, 1936. július 26-tól királyi titkos tanácsosi méltóságot kap, így felesége - az Uránia vezetője - kegyelmes aszszony lesz. A tulajdonos részvénytársaság új mozipalotát tervez. A terveket Gobby Jenő mérnök készítette el, (akinek apja Gobby Alajos karmester, és unokatestvére volt Gobbi Hilda színművésznő), de az építkezéshez már nem volt meg a szükséges fedezet. Az Erzsébet gőzfürdőben „fürdőmozit" terveztek úgy, hogy az uszodában létesítenének egy 1000 személyes mozit. Martirvné az átépítést a saját költségén finanszírozná, s a városnak a jövedelem 50%-át fizetné bér fejében. A Reggeli Hírlap több ízben kárhoztatta a tervet, mert a város veszteséges, nincstelen félként kezdene tárgyalást az Urániával. A városnak nincs mozija, mert a Búza térre tervezett mozi üzemeltetési határidejét elmulasztotta (az építési tervei nem készültek el), ezért a belügyminiszter elvette a város mozijogát. Végül a fürdőmozi sem valósult meg, a már említett (Hajós Alfréd által tervezett) „álompalotával" együtt. Özv. Martin Ivánné ezután családi részvénytársaságot szervezett az új Uránia felépítésére.

645 Elkészültek az építési tervek, a helyszíni szemle során előbb kifogásolták, utóbb azonban elfogadhatónak minősítették azt. Megindulhatott az építkezés, amely 1926-ra „tető alá hozta" az akkor Uránia, a XX. század végéig Béke mozit. (2007-ben a Művészetek Háza áll a helyén. Pontosabban az új építészeti tömb magába foglalja az egykori „Béke mozi" külső falait Bodonyi Csaba tervei alapján.) A Vasgyári Kultúrmozgó Az első vasgyári kinematográf a mtrnkásétteremben kezdte meg alkalmi vetítéseit 1906 októberében. A vasgyári „kinematográfus" Szekerák Gyula volt, aki a Jószerencse Dal- és Önképzőkör 1907. március 7-i rendezvényén „tánccal egybekötött kinematográf előadás"-sal mutatkozott be a vasgyári közönségnek. A vetítésnek kirobbanó sikere volt. A munkások nemcsak a vászonra kivetített 645 Miskolczi Napló, 1925. augusztus 3.