Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

művei: Siralmak könyve (elbeszélések, Losonc, 1928.), Diák a századfordulón (regény, Móra, 1966).

605 A SZÍNHÁZ- ÉS MOZITÖRTÉNET A monográfia korábbi kötetében a színház és a színészet történetét Dobrossy István mutatta be.

6üó Az áttekintésből kitűnik, hogy az 1823-ban épült kőszínház az 1843. július 19-ei miskolci tűzvész idején leégett. Az új színház építésére 1847-ben részvénytársaságot alapítottak. Még ebben az évben megkezdődött az építkezés, amely a szabadságharc ideje alatt megtorpant. A főutcára homlokzattal néző új épületet 1857-re hozták „átadható" állapotban. A hivatalos megnyitó 1857. szeptember 3-án volt, s az ekkor első színháztársulatot Latabár Endre vezette. 2007-ben Miskolc megemlékezik a 150 éves „második" színházáról, s természetesen a Latabár dinasztiáról is. Kiadvány dolgozza fel az eltelt másfél évszázadot. Ezért az 1919-1949 közötti időszak históriáját itt röviden foglaljuk össze. A XX. század színtársulatait 1901-1903 között Szálkai Lajos, 1903-1904-ben Németh József, 1904-1907 között pedig Ballá Kálmán vezették Miskolcon. 1908-ban kezdődött és 1920-ban zárult a Palágyi Lajos igazgatóságához köthető korszak. Erről jórészt a Miskolc monográfia korábbi kötete és más színháztörténeti feldolgozás is tájékoztat.

607 A „Palágyi-korszak"-ból mindössze két év az, amely a monográfia mostani korszakához kapcsolódik. Palágyi színháza (1907-1920) Palágyi Lajos a Tanácsköztársaság bukása után „persona non grata" lett. Annak ellenére, hogy itt, Miskolcon szigorú és színvonalas színházi életet teremtett. Vezetése alatt a társulat minden nap mást játszott: prózai és zenés darabokat egyaránt. A színház (az igazgató révén) jól beépült a városvezetésbe. Már korábban 60s ÖTVÖS L. 2000. 606 DOBROSSY I. 2003. 985-1001. p. 60

7 DOBROSSY I. 2003. IV/2. köt. 999-1001. p. és DOBROSSY I. 2002.104-170. p.