Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

hatatlan hálátlanság lenne.) Ezért tiszteljük neves eleinket miskolciságukért még akkor is, ha az itt átélt élményeik történetesen nem is éppen hízelgőek városunkra nézve.

559 Irodalmi egyesületek, folyóiratok és antológiák A háború után Miskolcon a kulturális élet megtorpant, megfeneklett. Szegedet, Debrecent és Pécset a kormányzatok egyetemi városokká emelték, így segítették fejlődésükben a kultúra iránt fogékony rétegeket. Ezek a városok ráadásul vagyonos polgársággal is rendelkeztek. Mélyítette nálunk a kulturális élet válságát az is, hogy Miskolcon (mezőgazdasági, iparos- és kereskedőváros lévén), az irodalom a tömegeket kevéssé érdekelte. Ebben a környezetben született újjá a régóta (1898) halódó Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület, amely az 1924. június 4-i választói közgyűlésén a „Lévay József Közművelődési Egyesület" nevet vette fel. Az egyesület - amelynek Bank Sándor

560 volt az ügyvezető igazgatója - különösen Mikszáth Kálmán főispánsága idején (1926-1932) tett sokat a város kulturális életének fejlesztéséért. Az akkor 41 éves ifjú Mikszáth hazai és külföldi (Párizs, London) 559 Előző (IV/2.) kötetünk irodalmi fejezetének szerzője, Porkoláb Tibor bizonyos „lévaysággal" jellemezte Miskolc irodalmát. Téves ez a megközelítés, Lévay József ugyanis főjegyzői, majd alispáni hivatalából eredően beépült a nemesi megyei hierarchiába; mellőzve, sőt, ellenezve azt a polgári fejlődést, amely különösen 1908 óta megindult a városban. A lévayság vonulatába (Tarkányi, Csengey, Vadnay, Miskolci Simon János, Sassy, Balázs Győző) sorolta azt a Kaffka Margitot is, aki éppen e lévays (konzervatív) népnemzetiségtől menekült a fővárosba, a modern polgári irodalom (impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stb.) fellegvárába. Ezért is maradt ki az 1848-1918 közötti miskolci irodalomból Gozsdu Elek 2, Kiss József 3, Dalnoki Lajos 10, Ormódi Bertalan 18, Lengyel Menyhért 4, Reichard Piroska 8, Szederkényi Anna 10, Zelk Zoltán 10, Szabó Lőrinc 6, Simándy Pál 8, Serédi Jenő 55, Kozma Andor 4, Lányi Sarolta 7 éves „ittléte", amelyek mint élmények részei életművüknek, következésképpen a „miskolci irodalomnak". Ezért is „szoborkodunk" róluk, emlékezünk rájuk utcanevekkel, emléktáblákkal. 560 1886-ban született Kaposváron. Budapesten 1908-ban szerzett bölcsészdiplomát. 1910-ben került Miskolcra, a női felsőkereskedelmi iskolába. 1918-tól iskolaigazgató, egyben a városi törvényhatósági bizottság tagja lett. Nyelvészeti, irodalomtörténeti és esztétikai írásai a helyi lapokban jelentek meg. KŐRAKÓ B.-VÉR A. 1927.15. p.