Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Bécsben folytatta, ahol 1896-ban szerzett orvosi diplomát. Még ebben az évben visszatért Budapestre, ahol törvényszéki orvosként kezdte meg munkáját. 1900-tól idegorvosi magánrendelést tartott, s 1918-ig ideggyógyász főorvosként végezte teendőit. Sigmund Freuddal 1908-ban ismerkedett meg, baráti kapcsolatba kerültek. 1909-ben Freud mint legkedvesebb tanítványát magával vitte előadókörútjára az Egyesült Államokba. Az 1910-es évektől Ferenczi Sándor a pszichoanalízis világhírű vezéregyénisége, az analitikus technika megűjítója volt. Ferenczi Sándor miskolci vonatkozású emlékeit, családtörténeti kapcsolatait Kapusi Krisztián dolgozta fel.

488 Hat évtizedre szabott életét betegeskedés kísérte gyermekkorától haláláig. Az élet igenlése mellett egyéniségéhez tartozott a „halálképe" is, amelyet Marái Sándor fogalmazott meg: „...lenézte a halált, s az élet primitív szerkezetét: egyik családtagjának megparancsolta, ha véletlenül meg találna halni, ne higyjék rögtön el, hanem rázzák meg erősen (...) Ennyit tartott a testről, mint egy rossz óráról, amely néha megáll, s csak rázni kell, hogy megint ketyegni kezdjen."

489 Ferenczi Sándor munkáit szinte minden világnyelvre lefordították. 2006ban Budapesten „Ferenczi és a budapesti pszichoanalitikus iskola a XX. században" című nagyszabású kiállítással emlékeztek rá. Nevét Miskolcon szakközépiskola viseli.

490 HALÁSZ HENRIK (Hódmezővásárhely, 1865. - Budapest, 1949.) Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén, az orvosi egyetemet Budapesten végezte el. 1890-ben kapott diplomát, majd Bécs, London, Berlin, Jéna és Freiburg egyetemein képezte tovább magát. Rövid ideig visszatért Hódmezővásárhelyre, majd a századfordulón megnyíló Erzsébet Közkórház főorvosa lett. Szakterülete a fül-, orr-, gége- és a szájbetegség gyógyítása volt. Mivel a miskolci kórházat egy évvel később, 1901-ben a Diósgyőr-Vasgyár kórházának megnyitása követte, előbb „vendég-orvos"-ként rendelt ott, majd 488 KAPUSI K. 2000. 67-86. p. Bibliográfiája: PETHEŐ L.-né, 1987. MÁRAIS. 1999. l.sz. 490 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1684. Fóbb munkái: Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis koréból. Budapest, 1910., Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Budapest, 1928. A pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások 1897-1908. Budapest, 1999. Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése. Budapest 2000.