Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A kamara másodtitkáraként a Borsod-Miskolczi Közlönynek is munkatársa, szerkesztője volt, miközben tanárként dolgozott. A felsőkereskedelmi iskolában kereskedelmi ismereteket, köz- és nemzetgazdaságtant, valamint kereskedelmi jogot tanított. 1903-tól a kamara titkára lett, s ekkortól 1911-ig számos nyugat-európai országban ösztöndíjas kutatóként is megfordult. Feladata a kézművesipar tanulmányozása s azok magyarországi kamatoztatása volt. A kamara keretei között sokféle tevékenységet végzett. így nevéhez kötődik az új budapest-miskolci távbeszélővonal, a miskolc-diósgyőri vasútvonal, a Sajó hajózhatóvá tétele, a miskolci pályaudvarok és a posta fejlesztése, a kamarai kerület vasúti hálózatának kiépítése, a miskolci fémipari szakiskola létesítése, vélemény az ipartörvény-tervezetről, a kamarai választási reform helyi előkészítése s a fenti feladatokkal kapcsolatos teendők koordinálása, képviselete. Kutatási területei voltak, s előadások sokaságát tartotta a magyar kereskedők és iparosok országos gyűlésein az alábbi témakörökben: az ipartelepek földrajzi telepítése és elhelyezkedése, a kereskedelmi és iparkamarák reformja, a munkásbiztosítás, valamint az ipari szövetkezetek ügye. A város törvényhatósági bizottságának választott tagjaként a pénzügyi, az iparfejlesztő és a gazdasági albizottságokban dolgozott, írásai és előadásai általában a közgazdaság és a szociálpolitika tárgykörébe sorolhatók. Hagyatéka a kamara iratainak egy részével 1949-ben megsemmisült, de kéziratban maradt tanulmányai jegyzékét ismerjük.

481 SZENTPÁLI ISTVÁN (Halmi, Ugocsa m. 1861. - Miskolc, 1924.) Halmi, az egykori mezőváros az Eger mocsár és a Túr között húzódó lapályos síkon, az Avas hegység lábánál települt, ahol id. Szentpály István (1839-1926) volt Ugocsa vármegye alispánja. A hét gyermek közül a legidősebb István alapfokú tanulmányait helyben, gimnáziumi éveit Szatmáron és Iglón töltötte. Ezt - a kor szokásainak megfelelően - a „világlátás" követte, nevezetesen jogi 481 DOBROSSY I. 2003. 65-66. p. Fő munkái: Borsod vármegye és Miskolcz város czímtára. Miskolcz, 1895., Nemzetgazdaságtan alsófokú kereskedő iskolák számára. Miskolcz, 1895., A kisipar sorsa. Budapest, 1901., Az önálló vámterület életbeléptetése. Budapest, 1905., A kereskedelmi és iparkamara. Miskolc, 1905., A vasút. Miskolczi Napló, 1914. december 25.