Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

ennek látszólag ellentmond. A népmozgalmi jelenségek görbéi bi­zonyos változásokat már az 1880-as évektől jeleznek, azonban a finomabb termékenységi-halandósági mutatókon, illetőleg a né­pesség szerkezetén a változások csak a XX. század elejétől kezdve lesznek érzékelhetők. Vagyis nem a valós folyamatok, hanem nyil­vánvalóvá válásuk, észlelhetőségük késéséről van szó. Az erőteljes gazdasági-életmódbeli változások demográfiai (házasodási-ter­mékenységi-halandósági) következményekkel járnak, az egyéni­családi népességi döntések pedig egy generációval később a mér­hető mutatók megváltozását eredményezik. (A demográfia a köz­napi hiedelmekkel ellentétben tehát sokkal inkább a generációk magatartásának megváltozását, mint a naptári évek kronológiai eseménysorozatait tükrözi vissza.) 25 Noha, mint azt korábban említettük, a természetes demográfiai folyamatokban nem vizsgálatunk kiindulása és vége jelent sza­kaszhatárokat, ennek ellenére elemzésünk mégis valamilyen for­mában fordulóponttal ér véget. A második világháború, valamint az azt követő társadalmi átalakulás nemcsak a politikai és gazda­sági rendszer változását („rendszerváltást") eredményezi, hanem az emberek mindennapi életét is alapvetően átformálja, sőt azt le­het mondani, hogy a hálószobákban is megjelenik. Döbbenetes mértékű népességmozgásokat generál és a fokozatosan centralizált közigazgatás és egészségügyi rendszer révén a politika a népesség aktív alakítását is megkísérli, amely részben - főképp a halandóság javulásában - kezdetben igen szép eredményeket is hoz. Nem mondható el azonban ugyanez a termékenység befolyásolásának sikerességéről. Ami pedig a népesség vándormozgalmait és ha­landóságát illeti, ott a politika beavatkozásai inkább katasztrofális eredményekkel járnak. Csak jelzésszerűen mutatunk be utóbbiak­kal kapcsolatban néhány változást. A második világháború komoly károkat okoz Miskolcon és környékén mind az emberéletekben, mind a vagyontárgyakban (14. táblázat). A házak, lakások jelentős része megsérül, egyes ada­25 Vagyis nem annyira a születésszámok éves alakulására, mint inkább az egyes generációk termékenységének változására érdemes odafigyelnünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom