Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

LESZIH ANDOR (Miskolc, 1880. - Miskolc, 1963.) Miskolci iparoscsalád szülöttje (nagyapja vasműves-ezermester, édesapja iparosvállalkozó, „gyáros" volt). Iskolai tanulmányait Miskolcon végezte, a református főgimnáziumban érettségizett (1898). 1899-től az Első Magyar Biztosító Társaság miskolci képviselőségén dolgozott, 1901-1905 között pedig „önkéntes gyakornokaként a miskolci múzeum numizmatikai anyagát dolgozta fel. 1905-1950 között élete, munkássága a múzeumhoz kapcsolódott. A numizmatika mellett vonzotta a régészet is, ezért 1908-ban Kolozsváron régészeti tanfolyamot végzett. Saját feljegyzései szerint 49 alkalommal kezdett, vagy vezetett régészeti kutatást, próbaásatást, komolyabb ásatásokat. A múzeumban Gálffy Ignác elnök irányítása mellett a régészeti szakosztályt vezette. 1902-1910 között képző- és iparművészeti, néprajzi, népművészeti, várostörténeti írásai nagy számban jelentek meg a helyi lapokban és országos folyóiratokban. A Miskolczi Naplóban szeretettel publikált a történelem jeles személyiségeiről. A Szendrey-hagyatékot ő vette át a múzeum részére, s hozzákezdett annak rendszerezéséhez is. Kóris Kálmánnal közös érdemük a múzeum néprajzi gyűjtő- és feldolgozómunkájának elindítása, majd a néprajzi tárgyi gyűjtemény kialakítása. 1908-tól egy életre szóló kapcsolat fűzte Móra Ferenchez és Móricz Zsigmondhoz. A „Móra Ferenc és Miskolc" című írása 1955-ben, a „Móricz Zsigmond és a miskolci múzeum" című viszszaemlékezése pedig 1956-ban jelent meg. Várostörténészként szerepet vállalt 1929-ben a Miskolc monográfia megjelentetésében. A „Halmay-Leszih"-féle Miskolc azóta is jól használható, korrekt tudományos feldolgozás. Ebben a műben szerzőként is meghatározó szerepet vállalt.

462 Leszih Andor 1963. november 10-én halt meg, s a mindszenti evangélikus temetőben helyezték nyugalomra. 77-84., 108-118. p., Köpeczy Balázs gályarab életéhez. Történelmi és Régészeti Közlemények, 1926. 47-49. p., A Borsodi vár hadtörténeti jelentó'sége. Történelmi és Régészeti Közlemények, 1927. 71-73. p., A boldvai próbaásatás eredményei. Történelmi és Régészeti Közlemények, 1927.149-156. p. 4

*

2 DOBROSSY I. 2003. 10. köt. 29-31. p. Fő munkái: Miskolcz város címere. Miskolczi Hírlap, 1910. január 1., Herman Ottó búcsúja Lillafüredtől. Miskolczi Napló, 1921. 80. szám., Arany János levele Szemere Bertalanhoz. Miskolczi Napló, 1921.148. szám., A borsodi cserép. Termés. 1937. 4-6. p., A „Borsod-Miskolczi