Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

sajnálatosan - az lett a következménye, hogy egy-két tudós hagyatékától, tudományos könyvtárától, vagy azok töredékétől eltekintve - Török Sándor és Horváth Lajos könyvtára - azok nem szolgálták a város tudományos életének, vagy általánosabban a közművelődésének hosszabb távú ügyét. Ez felveti a városi gazdasági és társadalmi elit viszonyát a korszak tudományos tevékenységéhez, másrészt a szaktudományok művelőinek viszonyát a város virilis és választott vezetőtestületéhez, a városi hatalmi elithez. Arra a kérdésre, hogy a XIX. század második felében, a XX. század első évtizedeiben válhatott-e bármely szellemi foglalkozás képviselője, munkája anyagi elismerése eredményeként a gazdasági elit részévé (elfogadott tagjává), viszonylag pontos választ adnak a virilista névjegyzékek, másrészt a város választott vezető testületének névjegyzékei, ezek együttes elemzése. A tudományok különböző szakterületeinek művelői - kivéve az orvosokat, jogászokat, a szakosodó mérnöki gárdát - elsődlegesen középiskolai vagy jogakadémiai tanárok voltak, másrészt az ekkor alakuló közgyűjtemények (múzeum, könyvtár, városi és megyei levéltárak) alkalmazottjai. Önmagában a tudományos tevékenység, mint pl. a csillagászat (Csorba György) vagy a várostörténetírás (Szendrei János) nem lehetett a polgári lét, a megélhetés alapja. Alábbiakban a miskolci tudományos élet néhány kiemelkedő alakját mutatjuk be, majd azokat az intézményeket, amelyek a XX. század második felében tudományos műhelyekké váltak. Ezek az intézmények 1949-től, a miskolci egyetem építésének kezdetétől betöltötték és jelenleg is betöltik kultúraközvetítő szerepüket, s önálló tudományos profillal rendelkeznek. A tudomány kiemelkedő egyéniségei Miskolcon a két világháború között (Történettudomány, művelődéstörténet) SZENDREI JÁNOS (Mindszent, 1857. - Budapest, 1927.) Az akkor még önálló, de 1880-ban Miskolccal közigazgatásilag egyesülő településen született. Családi neve eredetileg Wagner volt, amelyet 1882-ben változtatott meg. Apja ügyvédként volt ismert, s ez meghatározta tanulmányait. Szendrei János iskoláit Miskolcon, Eperjesen és Kassán végezte, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Itt