Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Rövidesen megszüntették az alapvizsgákat, helyükbe az egyetemeken letehető szigorlatok kerültek. Ezzel a Miskolci Jogakadémia is vizsgáztatás nélküli iskolatípussá vált, presztízs nélküli, szigorlatra előkészítő intézménnyé. Óriási méretekben megváltozott a város és a jogakadémia viszonya is. A Miskolcon kiépülő műegyetem mellett a város vezetése előtt másodrangú intézménnyé vált, s a jogakadémia megszüntetését előíró 4105/1949. számú kormányrendelet végrehajtása úgyszólván ellenállás nélkül történt meg.

453 TUDOMÁNYTÖRTÉNET (A TUDOMÁNY KIEMELKEDŐ EGYÉNISÉGEI) ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYEK A művelődés szektorait vizsgálva Kosáry Domokos a XVIII. századi Magyarországon önálló egységenként értelmezte és mutatta be a vallást és az egyházat, az oktatásügyet és az iskolákat, a népoktatást és a felsőoktatást. Egy-egy szeletként különítette el a nyomdákat és a könyvkiadást, a sajtót és az első folyóiratok megjelenését, s ezekkel is összefüggésben a könyvtárakat. Munkájában önálló „szektor"-t képeznek a tudományok, a szépirodalom, a zene és a képzőművészet különböző megnyilvánulásai, területei, termékei.

454 A tudományok szektorát az alábbi tudományágak ismertetésével „tölti meg": történetírás; honismeret és földrajz; irodalom- és tudománytörténet; nyelvtudomány; jogtudomány; közgazdaságtan és statisztika; orvostudomány és közegészségügy; biológia; kémia és késői alkémia; fizika; csillagászat és matematika; bányászat és kohászat; mérnökök, feltalálók, végül pedig az agrártudomány jellemzői és képviselői. Közel két évtized múlva Gazda István tollából más jellegű összefoglalás jelent meg. A magyar tudománytörténet rendszerezését végezte el, áttekintve a tudománytörténet-írás hazai történetét. A felsőoktatás magyarországi intézményeinek bemutatása után a matematika, a csillagászat, a fizika, a kémia és a földtudományok történetét tárja az olvasó elé, terjedel453 STIPTA 1.1996. 43-44. p. 454 KOSÁRY D. 1980. 571-646. p.