Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

második emeletén maradt. Miskolc csak az épület bővítésére és korszerűsítésére tudott vállalkozni. Miután néhány hivatalos he­lyiséget felszabadítottak, már két nagyobb és két kisebb tanterem, külön könyvtárterem és egy hivatali helyiség állott a jogakadémia rendelkezésére. Az átalakítások 1934 nyarára fejeződtek be. 448 1938-ban, a Felvidék visszacsatolása után nyilvánvalóvá vált, hogy a tanári kar döntő része a lelke mélyén felvidéki maradt. Bruckner Győző dékán élénk „diplomáciai" tevékenységbe kezdett a főiskola esetleges visszatelepítésére. Először a másik két feleke­zeti jogakadémia, a kecskeméti és az egri főiskola dékánjait kereste fel közös stratégia kidolgozására. A kecskeméti dékán azt vetette fel, hogy a három akadémia feláldozásával egy állami felügyelet alatt álló jogi főiskolát kellene Kassán létrehozni. Az egri dékán egy űj kassai egyetem alapítását támogatta volna jogi karral. Bruckner érintkezésbe lépett a minisztériummal is, de válaszul azt kapta, hogy az elképzeléseik nem válthatók valóra, mert az „illetékes kulturális tényezők" Kassát műegyetemmel kívánják jutalmazni. így a jogakadémiák gondját megoldó felvidéki egye­tem kérdése lekerült a napirendről, és a jogakadémia Miskolcon maradt. 449 Az 1940. évi XXVIII. tc. 3 paragrafusának 3. bekezdése a jog­akadémiákat két évfolyamos oktatási intézménnyé változtatta. Ez a döntés racionális alapokra épült, mivel a kolozsvári egyetem visszaállítása és a szegedi egyetem felállítása után, s ha a működő debreceni kart is ideszámítjuk, teljesen értelmetlen lesz a Dunától keletre három jogakadémia fenntartása. A törvény szerint a két évfolyamos főiskolák tanulmányi rendje a jogi karok első kétévi tantárgybeosztásával megegyező volt. A jogakadémiákon csupán az első és a második alapvizsgát lehetett letenni, majd ezt követő­en folytathatták a hallgatók tanulmányaikat az egyetem jogi kará­nak harmadik évfolyamán. A jogakadémiák azonban ennek a tör­vénynek a végrehajtását is meghiúsították. 450 Ugyanis egy törvény megengedte a kultuszminiszternek, hogy a nemzetvédelem érde­448 Vö. STIPTA 1.1996. 32. p. 449 STIPTA 1.1996. 33. p. 450 Vö. STIPTA I. 1996. 39. p.; STIPTA I. 1987. 48-58. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom