Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

1927-ben vették birtokba az elemi iskolával együtt épült 2 termes, 2 óvónős intézményt a gyermekek. A Klebelsberg-féle óvodaprogram kínálta lehetőségeket Miskolc városa a már meglévő óvodák modernizációjára akarta kiaknázni. Ez a törekvés részben sikerre vezetett, mert a Bársony János utcai, a Csabai kapui és Szepessy utcai óvodákon kívül az összes többi óvodát kéttermessé alakították át, így lehetővé vált a két csoportban való foglalkozás a gyermekekkel. Hodobay Sándor polgármestersége idején a Soltész Nagy Kálmán utcai óvoda mellett teljesen új épületet kapott a Szeles utcai óvoda is, ahol mindjárt 82, illetve 62 gyermek kapott szakszerű ellátást Hornyák Olga és Klement Margit irányításával.

336 Az óvodai ellátás az országos összehasonlítás szerint is jó színvonalú volt Miskolcon a két világháború közötti időszakban. A városban az 1920-as évek második felétől 8 óvoda működött, és a Klebelsberg-program megvalósulása után többségükben 2 vagy ennél több óvónő tevékenykedett. Az intézményekben 800-1000 gyermek gondozását, nevelését látták el. Az országos adatok alapján a legnagyobb települések sorrendjében Miskolc ötödik volt az ellátott gyermekek számát figyelembe véve, míg az óvodák és az óvónők száma alapján a harmadik.

337 Város Óvoda Óvónő Gyermekek száma Budapest 110 275 10 202 Szeged 27 39 2145 Debrecen 5 8 1 026 Miskolc 8 16 891 Pécs 7 13 982 Az óvodákban nem alakult ki egységes nevelési rendszer. Az 1891. évi XV. tc. valláserkölcsi nevelést írt elő. A kisdedóvásról szóló törvény szakított az óvodai foglalkozások korábban érvényesült merev iskolai eljárásával, és az óvodai életet meleggé, kedélyessé, játékossá kívánta tenni, mert - mint indokolta - „e kor a boldog tudatlanság kora". Elítélte a sok daloktatást, a mesterkélt 336 Vö. GÁLFFY 1.1929. 236. p. 337 Magyar Statisztikai Évkönyv Bp. 1931. 233. p.