Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

nelmi településmagtól (a mai Nagy Lajos király útjától) északra, a korabeli „zsidónegyed"

297 centrumában állott. Szomszédságában működött a hitközség elemi iskolája, melynek egyik - használaton kívüli - tantermét Fleischer Herman elnök 1930 augusztusában bérbe adta a diósgyőri önkormányzatnak, így a világi oktatásügy is érintetté vált a környék rendezésében. Ennek köszönhetően 1933-ban kikövezték a Rákóczi utcát,

298 így a zsidónegyed esős időben is elérhetően illeszkedett a reá merőleges főutcához. Nehézkesebb volt az izraelita temető megközelítése, az ugyanis meszsze a településmagtól, Erényő felé északkeleti irányban, a mai „Tejgyár" mögött haladó űt mentén feküdt.

299 Visszatérve a „Nagymiskolc" előtti időkhöz, meg kell errüítenünk, hogy a kántor szerepe legalább olyan lényeges a felekezeti életben, mint a rabbié. Jiddisül „házn", héberül „sliah cibur" a hitközségi előimádkozó, vagyis a kántor neve. Hagyományosan a hívők magukban (egyesek halkan, mások fennhangon) imádkoznak, a kántor pedig a fontosabb imák elejét és végét énekelve vezeti, meghatározott mederben tartja az istentiszteletet. Térben és időben változó a közösség héber nyelvismeretének színvonala, ezért is kimagasló jelentőségű a kántor funkciója. A kehilla „küldöttjeként"(ezt jelenti a „sUah cibur" megnevezés), hangja közvetíti a gyülekezet fohászait az Örökkévaló felé. Művészi alkalmazottjai a hitközségeknek: a kántorok ma már lemezfelvételeket készítenek, koncerteznek, világszövetséget alkotnak. Esetükben is (mint a rabbiknál) elvárás a rendezett családi élet és a megbízhatóság, viszont nem297 SAJÓ T. 1991.214. p. 298 Az egykori Rákóczi utca és rajta az izraelita iskola meg a zsinagóga a mai lakótelep helyén, az Árpád és a Kuruc utcák közötti területen feküdt. Egészen pontosan, az egykori községháza mellett a Szinva-híd felől északra tartó kis köz (mely ma összeköti a Nagy Lajos király útját az Árpád utcával, korabeli nevén: „Kőzvég") folytatásaként haladt a Rákóczi utca. Nem volt hosszú, a zsinagóga kb. 50 méterre lehetett a községházától. Ld. B.-A.-Z. m. Lt. V. 130. 6073/1932. 299 Illetve, fekszik ma is, siralmas állapotban. A környékbéli lakosok gondozzák, amennyire tőlük telik. Az elpusztult diósgyőri családok kései leszármazottjai az Egyesült Államokból, Kanadából, Izraelből jó, ha évente egyszer fel tudják keresni a síremlékeket, nekik nem áll módjukban odafigyelni a körülményekre. Nagy kincs, megnyugtató volna biztonságban tudni a diósgyőri zsidótemetőt. Ld. Miskolcer Blettem, 2000. január 14.