Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

fékezik, nem sújtják, mint kellene, hogy kínozza őket a saját lelkiismeretük ily tetemrehívásnál''.

285 Spira tagja volt Miskolc város törvényhatósági bizottságának, a század elején főmunkatársként dolgozott a Szombati Újság című hetilap megjelentetésén, 1929-ben pedig megírta a hitközség történetét.

286 Austerlitz halála után ő volt a rabbinárus legtekintélyesebb tagja, 1941-től a felekezeti anyakönyveket is Spira Salamon vezette.

287 Országossá vált hírnevét személyéhez fűződő anekdoták gazdagították.

288 Nagyfokú elfoglaltsága mellett szép, kiegyensúlyozott családi élete volt. Neje, Kunstadt Malvin iránti tiszteletét tükrözte, hogy amikor (1897. szeptember 19-én) a miskolci jelölés elfogadásáról kérdezték, időt kért a válaszadás előtt, mert azt először meg kellett vitatnia a feleségével. Négy leányuk (Margit, Rózsi, Elza, Klári) közül kettő már Miskolcon született, Spira Elzáról tudott még, hogy orvos lett belőle. Egy időben egészségtant tanított a hitközség polgári iskolájában, ahol Klára nevű testvére is oktatóként szerepelt. A hitszónok családja évtizedeken keresztül, egészen 1944 nyaráig a Rákóczi utcában lakott. Austerlitz főrabbi és Spira hitszónok a nagyobb ünnepeken és szombatonként álltak híveik elé, hétköznapokon ún. rabbi ülnökök látták el a liturgikus teendőket. A Horthy-korszak miskolci rabbinátusa így az anyakönyvvezető főrabbiból, a rabbi hitszónokból és a rabbi ülnökökből állt. Utóbbiak személyi összetétele és létszáma változó volt. A kisvárdai Rosenbaum rabbi veje, Blum Mór (szül. Berettyóújfalu, 1883. március 15.) 1922-től csupán négy évig dol285 SPIRA S. 1921. 6-7. p. A hitszónoknak - az idézetten kívül - több beszédét is megjelentették, pl. az 1921. március 15-én „Szabadság, egyenlőség, testvériség" címmel tartott prédikációját Miskolcon. 28

* SPIRA S. 1929.197-204. p. 287 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 3424/1944. 288 A hitközség világi elnöke (a rasekol) és a szellemi vezetésért felelős rabbik viszonya nem volt mindig felhőtlen. Raj Tamás ezzel kapcsolatosan írta le, hogy Spira Salamon „egyszer váratlanul megszakította szokásos szombati dróséját (prédikációját). A furcsa eseménynek egyszerű oka volt: beszéde közben belépett a zsinagógába egy szegény bolond, aki hangosan csattogtatni kezdte a templomi padokat. Az emberek csitítani kezdték, a rabbi azonban megszakítva prédikációját, így szólt híveihez: „Kérlek, hagyjátok békén szegényt, hiszen ha pénze volna, még rasekol is lehetne belőle." Ld. RAJ T. 1999. 25. p.