Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az 1930-as években tapasztalható nagyfokú elszegényedés és munkanélküliség következményei a parókia területén is megmutatkoztak. A templom körüli park - mely egykor a város díszére szolgált - a leépülés sorsára jutott. A kertőri állást a város megszüntetni kényszerült. Attól kezdve munkanélküliek tömegei a parkban éjszakáztak. Állandóan futballoztak, a bokrok környékét pedig „berondították". Az ott tanyázó gyermekek és ifjak a templom ablakait, üvegfestményeit sokszor betörték. Sötétedés után szinte veszélyes volt a bokrok mellet elhaladni, rablások fordultak elő. Mindezen körülmények gyakori panaszra adtak okot.

248 Az állami területi revíziók egyház kormányzati következményeként (1938 és 1944 között) a hajdúdorogi egyházmegyéhez 4 felvidéki parókiát csatoltak. A Miskolci görög katolikus apostoli exarchátus továbbra is fennmaradt, mert az egyetlen munkácsi parókiáját visszakapta ugyan, az eperjesi részen azonban nem történt lényeges változás. Az eredeti 3 esperesi kerületben lévő 20 parókiájához kapott további 2 esperesi kerületben 14 parókiát Eperjesből. Összesen tehát 5 esperesi kerületben 34 parókiája volt. Az eddig szelt, csonka magyarországi egyházmegyék teljes jogúak széket még ugyanebben az évben foglalta el. 1912-ben az akkor felállított Hajdúdorogi egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki, ezt a hivatalt 1913-ig, az elsó' hajdúdorogi püspök kinevezéséig viselte. Az 1924-ben felállított Miskolci görög katolikus apostoli exarchátus első apostoli kormányzójává és címzetes küzikei érsekké nevezi ki XI. Pius pápa. Ezzel egyidejűleg lemondott munkácsi püspöki székéről. A csehszlovák hatóságok 1925. szeptember l-jén kiutasították az országból, október 27-én települt Miskolcra, ahol ténylegesen átvette az exarchátus vezetését. A város szeretettel és tisztelettel fogadta mint vértelen vértanút is. Mindent megadott neki ahhoz, hogy kiépítse az egyházkormányzatot, megkapta a tapolcai apátságot is. Címertemplomául a görömbölyi templomot választotta. Világi vonalon is magasra jutott, először magyar királyi titkos tanácsos, majd 1940-ben felsőházi tag lett. Miskolc thj. város törvényhatósági bizottságának örökös tagja volt. 1944-ben, áldozópapságának 50. évfordulóján bemutatott aranymiséje alkalmából XII. Pius pápa (1939-1958) pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki. 1945-ben, 78 esztendős korában hunyt el. Halála óta a mindenkori hajdúdorogi püspök a miskolci apostoli kormányzó is egyben. DOBROSSY I. 2004. 99-100. p.; HORVÁTH Gy. 2004/b. 2004. 93. p.; OBBÁGY M. 2004. 94. p.; GERGELY J. 1999. 365., 373. p.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 7/kgy. 1944. sz. 248 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 9148/1939.