Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

alkalmain, amelyen először csak imádság, később rendszeres ige­magyarázat is elhangzott. A „műsoros esteken" a gyülekezet többi tagja is részt vett. 1928-tól rendszeresen működött az egylet ének­kara is, amelyet a titkárként működő Becht József vezetett. 1929-től a diakonissza vezette az egylet heti rendszerességgel megtartott kézimunka-foglalkozásait. Közös kirándulások, a tanítóképző hallgatóival rendezett együttes teadélutánok tették valódi közös­séggé a leányegyletet. Duszik Lajos lelkész minden évben kifejtette azt a véleményét, hogy a leányegyleti munka egyik legfontosabb célja a reverzális elleni küzdelem. A leányegylet tevékenysége egyháziasabbá vált, és a lelkész egyre aktívabban részt vett prog­ramjának kialakításában és megvalósításában. 217 A világháború anyagilag nehéz helyzetbe hozta a gyülekezetet. A szovjet csapatok 1944. december 4-én szállták meg Miskolcot. A gyülekezet lelkészei nem hagyták el helyüket, kilencvenhat ember élt hat hétig a templomhoz tartozó óvóhelyen. Az ország többi gyülekezetéhez képest viszonylag kevés kár keletkezett: a temp­lom tetejét és a bérházat kisebb mértékben érték belövések, a teme­tőt feldúlták, az itt lévő kápolna berendezését elpusztították, az épületet juhakolnak használták. A szovjet megszállás érintette a gyülekezet épületeit is; a parókia, a bér- és szolgálati lakások négy hétig tiszti szállásként szolgáltak, ezalatt a gyülekezet ingóságai teljesen tönkrementek. Az oltárterítőkből lepedőt, ruhát, kapcát szabtak. A bútorokat tönkretették, eltüzelték, a könyvtár egyhar­mad része is elpusztult. Az óvóhelyen lévő asszonyokat és lányo­kat elrejtették, így „erkölcsi kár" nem esett - ahogyan Szikszay Zoltán segédlelkész fogalmazta a püspöknek írt jelentésében. Ugyanő így írta le a beszállásolt katonák viselkedését: „Felnyitot­ták a páncélszobát, az úrvacsorai edényekkel megtartották Baltasar lakomáját 218 (ezeket sikerült elcsenni tőlük, hiánytalanul). Tetszett nekik a szép harangszó, játszottak a harangokkal. - Istentiszteletek alatt levett sapkával, illedelmesen viselkedtek." 219 A vattai birtok 217 MEEL. Leányegyleti jegyzőkönyvek, 1923-1940. 218 Bélsaccar, babilóniai király rendezett lakomát Dániel könyve szerint a jeruzsále­mi templomból elhozott szent edényekkel. (Dán 5,1-4) 219 Szikszay Zoltán vallástanító lelkész jelentése Turóczy Zoltán püspöknek. 1945. január 4. EOL. Tisza 1.13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom