Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
országon az evangélikusok voltak a legkisebb történelmi keresztyén felekezet, és Trianon leginkább az evangélikus egyházat viselte meg. A magyar népességen belüli számarányai ugyan nem változtak meg drámaian, más vonatkozásokban mégis jelentős változások történtek. A hagyományosan háromnemzetiségű egyházban erőteljesen visszaesett a németek, még inkább a szlovákok aránya. A magyarországi evangélikusság „törzsterületeit" veszítette el Trianon után. Az evangélikus egyház négy főiskolája közül három, Eperjes, Pozsony, Késmárk Csehszlovákiába került, és csak Sopron maradt, népszavazásnak köszönhetően Magyarországon. A négy egyházkerület közül kettő csak töredékeiben maradt meg. A Miskolcot is magában foglaló Tiszai Evangélikus Egyházkerület 180 gyülekezetéből mindössze 16 maradt meg a trianoni országhatárok között. A miskolci evangélikusság így elveszítette kapcsolatát természetes „evangélikus hátországával", a szepességi evangélikus városokkal. A miskolci evangélikusság helyzete nem tekinthető tipikusnak, bár sok szempontból hasonló vonásokat mutatott a többi magyarországi evangélikus gyülekezettel. 1783-ban, a türelmi rendeletnek köszönhetően alakult Miskolcon evangélikus gyülekezet, mint annyi más helyen az országban. (1781-től 1791-ig 272-ről 758-ra emelkedett a magyarországi protestáns gyülekezetek száma. 174 ) Miskolcon az országos aránynak megfelelően harmadik volt az evangélikusok aránya a keresztyén felekezetek között. 175 Bár a magyarországi evangélikusságra jellemző a szórványhelyzet, azaz az evangélikus tömbök hiánya, Miskolc helyzete mégis kivételes. Míg más városi gyülekezeteket körülvettek falusi gyülekezetek is, addig a Miskolc környéki falvakban alig voltak evangélikusok. A miskolci gyülekezet országosan közepes nagyságú volt 1930ban a maga 2704-es lélekszámával. A tiszai egyházkerületben ezzel Sándor Frigyesnek a segítségét, amellyel lehetővé tette a kutatást a gyülekezet levéltárában. Az Evangélikus Országos Levéltárban található a gyülekezet 1921es Canonica Visitátiós jegyzőkönyve, valamint egy iratcsomó a Tiszai Evangélikus Egyházkerület anyagában, amelyben a Miskolccal kapcsolatos levelezés olvasható. 174 ZSILINSZKY M. 1907.535. p. 175 SCHNELLER K. 1939. 6. p.
