Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

tott reakció működését látjuk ezt igenis nem tűrjük."

151 Az 1945 és 1949 keretezte korszak egyházpolitikája által meghatározott egyháztörténelmet - noha igazából egységet alkot - két részre oszthatjuk fel: az 1945-től 1947-ig tartó és az 1947-től 1949-ig terjedő időszakaszra.

152 Közöttük belpolitikai szempontból az 1947. évi általános országgyűlési képviselő-választások kimenetele húzhat határvonalat. Az első terminus alatt a kommunista akarat még korántsem érvényesült teljes mértékben az államhatalomban. Ezzel indokolható, hogy az egyház elleni hajsza akkoriban álcázottabban, óvatosabban folyt, sőt adott esetben megtorpant. A félelem (annak tudata, hogy vigyázni kell) azonban már 1945-ben befészkelte magát az egyházba. 1945-ben kommunista nyomásra a hatalom megkezdte a legreakciósabbnak minősített egyházi személyek felelősségre vonását. Júniusban került sor „két miskolci sötét lelkű, reakciós pap"

153

, Henkey-Hőnig Károly teológus, hitoktató és Péczeli Imre érseki tanácsos, hitoktató letartóztatására.

154 Mindkettő pap Viezer József mindszenti plébános alkalmazásában állt mint hitoktató. HenkeyHőnig a második világháború idején szovjet területen tábori lelkészként szolgált. Ottani tapasztalatait néhány újságcikkben írta meg. A háború végén mint ifjúsági lelkipásztor és cserkészparancsnok a fiataloknak összejöveteleket tartott. A köré gyűlt diákokkal teológiai, filozófiai kérdéseket vitatott meg, a felmerülő kérdések megválaszolásához könyveket adott kezükbe. Péczeli a tanulóifjúság lelkigyakorlatának idejére a témákhoz a résztvevőknek könyveket kölcsönzött. Őrizetbe vételük megdöbbentette és felháborította tanítványaik igen nagy többségét. Ok azután önként, egyszerre, közösen járultak gyónáshoz és áldozáshoz, és kilencnapi szentmisehallgatást és szentáldozást (kilencedet) ajánlottak fel tanáraikért, illetve ügyük kimeneteléért. Henkey-Hőnig Károly 1945-ben 3 hónapon keresztül előzetes letartóztatásban volt, 1947151 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 53. f. 133. ő. e. 152 SÁNDOR I. 2002.195-219. p.; SÁNDOR I. 2005. 271-279. p. 153 Szabad Magyarország, 1945. július 22. A „demokratikus" sajtótermékek feladata a „nép ellenségeinek" megbélyegzése, lejáratása volt. Ezzel a hangulatkeltéssel is a tömegek „helyes szemléletmódja" kialakításának eszközeiként szolgáltak. 154 HETÉNYI VARGA K. 1996. 66-75. p., 120-125. p.