Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

1928, 1932 valószínűleg járványokkal összefüggő halandósági csúcsai, valamint a háborúra visszavezethető nagyobb, átmenetileg a születések számát is meghaladó 1944-1945 évi halandósági hullám) az egész időszakban megfigyelhetők. Lépjünk túl azonban az abszolút számok alakulásán és nézzük meg azt, hogyan alakultak a halálokok, illetőleg a hagyományos világ népmozgalmának másik kulcskérdése, a csecsemő- és gyermekhalandóság. Noha a XX. század elejére a fertőző betegségek név alatt összefoglalt halálokok csoportja nagymértékben visszaszorult, az 1910-1920-as években súlya még mindig 25 százalék körüli, (9. táblázat), csak 1945 után esett 10 százalék alá. Bár a himlő hatása minimálisra csökkent, és a XIX-XX. század fordulóján a többi, főként gyermekeket pusztító járványt is sikerült lassan megfékezni,

16 helyüket részben átvette a tbc (gümőkór). A XX. században már vezet a fertőző betegségek csoportjában, aránya megközelíti az összes haláleset 20 százalékát.

17 Az 1930-as évekre azonban sikerült jelentős mértékben csökkenteni hatását, a második világháborút követően pedig gyakorlatilag felszámolták. Érdekes, hogy a gyermekek fertőző betegségek miatti halandósága általában kedvezőbb, mert bár sokkal több fertőző betegség fenyegette életüket, mint a felnőttekét, a tbc a hat év alattiak halálokai között szinte egyáltalán nem szerepelt. 9. táblázat A halálokok fő csoportjainak megoszlása a történeti Miskolcon és környékén Miskolc Haláloki csoportok 1910-11 1924-25 1963 százalék Fertőző betegségek 24,6 25,3 6,5 Egyéb betegségek 55,6 52,5 86,4 Erőszakos halálokok 5,0 5,3 7,1 Ismeretlen halálokok 14,8 16,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 N 2334 2301 1145 a) ismeretlen halálokokkal együtt 16 SZÉL T. 1930.160-204. p. vö. REGÖLY-MÉREI Gy. 1969. 17 PETRILLA A. 1943. 185., 372. p. vö. LAKY D. 1925.