Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az alsóvárosi egyházközséghez tartozott a minorita szerzetesek rendháza és temploma, a hozzá kötődő egyre növekvő növekvő közösséggel. Czapik Gyula egri érsek (1943-1956) hosszabb ideig foglalkozott a gondolattal, hogy önálló minorita plébániát létesít, azonban felajánlását, a mindszenti plébános által megjelölt területet, a szerzetesek 1949-ben már túl kicsinynek találták. Egy másik kísérlet viszont sikerrel járt. A vasútvidéki kolónia a város fejlődésével olyannyira megsokasodott, hogy önálló lelkészség felállítása vált szükségessé részére. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy a MÁV-telepen templom vagy kápolna épüljön. A kápolnaépítő bizottság közterület átengedéséért Miskolc város törvényhatósági bizottságához kérelmet nyújtott be. A bizottság 1924. július 3-i rendes közgyűlésén

124 úgy határozott, a kápolna építésének céljára díjmentesen átengedi a város tulajdonát képező, a Széchenyi utca meghosszabbítása és ennek mellékutcája által határolt 700 négyszögöl nagyságú területet. A testület engedélyezte, hogy a megjelölt területet - ugyanezen célra - megfelelőbb területre lehessen cserélni, de kikötötte, hogy az építést egy éven belül meg kell kezdeni, s további egy év alatt be kell fejezni. Az 1945-ös főpásztori döntéssel megalapított vasútvidéki (selyemréti) plébánia vezetését két évvel később szalézi szerzetesek vették át, akik lelkipásztori tevékenységüket - az egyre romló politikai légkörben - rendjük 1950. évi feloszlatásáig fejthették ki. A felsővárosi egyházközség területének felső része a város fejlődése, főképpen a diósgyőri vasgyár közelsége folytán oly nagymérvben benépesült, hogy a lelkészi szolgálat és a hitoktatás ellátása már 1906-ra elodázhatatlanná tette egy segédlelkészi állás megszervezését. 1925-től már két káplán működött a Szent Anna Plébánián. Később felmerült egy kápolna építésének igénye is a hívek nagy száma miatt. Ennek a feladatnak a megoldását azonban Rétay Kálmán plébános betegségére való tekintettel az 1913 óta önállóan létező diósgyőr-vasgyári egyházközség plébánosára, Csintalan Józsefre bízták.

125 1942 végén telepedett meg Miskolcon, a felsővárosban a sarutlan karmelita szerzetesrend férfi ága, akkor ideiglenesnek gondolt 124 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 201 kgy/1924. 125 BALÁZS J. 1998. 23. p.